Domanovszky Sándor

A Múltunk wikiből
Nagyszeben, 1877. május 27. – Budapest, 1955. április 30.
történész, egyetemi tanár
Wikipédia

Művei

A mezőgazdaságtörténet vonatkozásában azután Domanovszky Sándor tevékenységéhez fűződött a szilárd táji forrásalapon fölépített feldolgozások létrehozása. Fölismerve, hogy feudális kori agráréletünkben a földesuraság volt az a fontos szervezet, mer működése során szervesen összefüggő bő forrásanyagot hozott létre, s ennek megmaradása is leginkább nagy uradalmakban volt biztosítva, ilyenek feltárására és feldolgozására irányította rá tanítványait. Ezek munkájának eredményeképp derült fény arra, amivel összefüggésben ugyan már évtizedekkel előbb történtek elszórt adatközlések, ám amiről mindaddig úgyszólván mégsem vett tudomást: hogy a földesúr saját üzeme, a majorsági gazdálkodás fontos szerepet töltött be agrártermelésünkben és vele egész gazdasági életünkben, s ugyanakkor a jobbágy sorsát is alapvetően meghatározta. Korszakunkra nézve a Domanovszky szerkesztette „Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez” című sorozatban a következő értekezések jelentek meg: Jármay Edit és Bakács István, A regéci uradalom gazdálkodása a XVIII. században (Budapest, 1930); Ravasz János, A sárospataki uradalom gazdálkodása a XVIII. század első felében (Budapest, 1938); Csapodi Csaba, Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében (Budapest, 1933); Gerendás Ernő, Az esztergomi káptalan garamszentbenedeki birtokkerülete a XVIII. század második felében (Budapest, 1934); Wellmann Imre, A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása, különös tekintettel az 1770–1815. esztendőkre (Budapest, 1933).

Történetírásunk csak az 1930-as évektől fogva, a Domanovszky Sándor által irányított „Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez” sorozatából – Jármay EditBakács István, A regéci uradalom gazdálkodása a XVIII. században (Budapest, 1930); Csapodi Csaba, Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében (Budapest, 1933); Wellmann Imre, A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása… (Budapest, 1933); Gerendás Ernő, Az esztergomi káptalan garamszentbenedeki birtokkerülete a XVIII. század második felében (Budapest, 1934); Ravasz János, A sárospataki uradalom gazdálkodása a XVIII. század első felében (Budapest, 1938) – ismerte föl a fölöslegeinek többé-kevéske piaci értékesítésére építő nagybirtoknak agráréletünkben betöltött jelentőségét.

Irodalom

Domanovszky Emlékkönyv: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére (Budapest, 1937)