Dorog

A Múltunk wikiből

németül Drostdorf

Komárom-Esztergom megye keleti részén, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros, a dorogi kistérség központja
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Dorog címere
1903. június 27 .—július 1.
Az annavölgyi, dorogi bányákban sztrájk, amit több fővárosi és vidéki üzem munkásainak sztrájkja követ.
1917. május 11–13.
A dorogi és tatabányai bányavidék sztrájkja.

Kristó Gyula

Falu

A falvak általában nagy területen feküdtek. A középkori Csátalja 150–200 m X 60–70 m-es területe inkább alsóbb értéket képvisel, míg Bashalom 500–600 m X 300–400 m-es területe a felső határt mutatja. Még a Dorog környéki, völgyekbe települt és hosszan elnyúló falvak is tekintélyes nagyságúak: szélességük 15–150 m, hosszúságuk pedig 300–500 m között váltakozik.

Mérei Gyula

Bányászat

Nagyobb volumenű bányászat ott indult meg, ahol a termeléshez szükséges nagyobb tőkét elő tudták teremteni: Sopron városának brennbergi bányájában, az Eszterházyak tatai és gesztesi uradalmában, a mai dorog-tokodi szénbányászat területén, a Pécs vidéki szénbányákban és az államkincstár bányáiban.

Szabad György

A bányászat és az ipar fejlődése

Többek között Drasche aknázta ki bérlőként az esztergomi káptalan dorogi és tokodi szénmezőit.

Hanák Péter

Az osztályharc fellendülése. Az 1904. évi vasutassztrájk.

1903-ban a 800 kisebb-nagyobb bérmozgalom közül kiemelkedett a kispesti Hofherr és Schrantz gyáriaknak a bécsi testvérvállalat munkásaitól támogatott többhetes sztrájkja; az újpesti jutagyáriak, zömmel munkásnők, bérharca; a fővárosi építőmunkások nyári és a szállítómunkások őszi nagy sztrájkja; az aninai, dorogi, tokodi, salgótarjáni bányászok munkabeszüntetése.