Drégelypalánk

A Múltunk wikiből
község Nógrád megyében a balassagyarmati járásban
Wikipédia
HUN Drégelypalánk COA
1552
július 6. A török Drégelyt ostromolja. (Július 9-én a vár elesik.)
július A török nógrádi várakat foglal el.
1554
szeptember A törökök nógrádi várakat foglalnak.

Sinkovics István

Az 1552. évi hadjárat. Eger védelme.

A pasa ezután visszavonult a Dunántúlról, s kétheti budai pihenő után északnak, a bányavárosok védelmi vonala ellen fordult. Először az esztergomi érsek hajdani vadászkastélyát, a rosszul megerősített Drégelyt támadta meg. A váracskát a jobbágysorból katonáskodással kiemelkedett Szondi György védte 150 emberével. Bár a vár tornya összeomlott, Szondi mégis visszautasította Ali feltételeit; megsemmisítette a várban levő értékeket, és a romok között halt meg.

A háború nyitánya

A felső-magyarországi vármegyék csapatai Christoph Teuffenbach kassai főkapitánnyal és zsoldosaival csak ezután kezdtek támadásba a török védelmi vonal ellen. Pálffy Miklós alsó-magyarországi főkapitány mintegy 6 ezer emberrel csatlakozott a felső-magyarországi hadsereghez, amelyet többek között Ecsedi Báthori István, Dobó Ferenc, Rákóczi Zsigmond, Thököly Sebestyén és mások csapatai alkottak. Megvették a Rimaszombat közelében levő Szabatkát, majd ostromzár alá fogták Füleket, és november 11-én Romhánynál döntő győzelmet arattak a Fülek felmentésére induló török csapat felett. November végén – rövid ostrom után – Fülek vára megadta magát. Erre december elején Szécsény és Drégely várát a török őrség felgyújtotta és elhagyta.

Makkai László

Erdély a westminsteri szövetségben

Mindössze annyi történt, hogy a portai angol követ segítségével sikerült kieszközölni a budai pasa Bethlen mellé rendelését, s Mansfeld elindult, hogy Bethlennel Sziléziában egyesüljön, ahová, bár útközben alaposan megtépázva, Wallensteinnel a nyomában 1626 július végére 10 ezer katonájával meg is érkezett. Itt azonban sokáig várakozott Bethlenre, aki csak augusztus végén indult mintegy 20 ezer főnyi seregével, és csak szeptember közepén érkezett Putnok vidékére. Végül is Mansfeldnek kellett, Illésházy Gáspár segítségével, Magyarországra jönnie; szerencséjére azonban Wallenstein is késlekedett, mert ő meg Esterházy Miklós nehezen gyülekező hadaira várt Érsekújvárnál. Mégis, szeptember 19-én, a 30 ezer fő körüli császári hadsereg előörsei már felvették a harci érintkezést Bethlen csapataival, mielőtt azok akár a törökökkel, akár Mansfelddel egyesülhettek volna. Murteza budai pasa fel akarta használni az alkalmat a török hódítás gyarapítására, és Nógrádot vette ostrom alá. Csak nagy nehezen tudta őt Bethlen maga mellé hívni, de szeptember 30-án, amikor a császári sereg Drégelypalánknál felsorakozott ellene, még az időközben megérkezett török segítséggel sem mert ütközetet vállalni Mansfeld gyalogsága nélkül, az éjszaka leple alatt visszahúzódott Szécsénybe. Wallenstein is a visszavonuláson gondolkozott, és másnap reggel, Bethlennek hűlt helyét látva, ahelyett, hogy üldözte volna, megkönnyebbülve tért vissza Érsekújvár alá. A háború egyik nagy eseményének ígérkező ütközet így elmaradt, s később sem került sorra, mert Wallenstein tovább vonult vissza, a Vág mögé.

R. Várkonyi Ágnes

Apafi fejedelem és a Köprülü-kísérlet

Forgách szeptember 25-én feladta Érsekújvárat. Ezzel Magyarország északnyugati várrendszerének teljes lőpor- és fegyverraktára a nagyvezír kezébe került, hadjáratra elegendő muníció és élelem. Török és tatár csapatok messze vidéket végigraboltak, s több ezer foglyot szedtek össze. Nemcsak kisebb várak: Szécsény, Palánk, Buják, Komjáti, Gyarmat, Nógrád adták meg magukat, hanem két fontos vár: Nyitra és Léva tornyaira is felkerült a félhold. Alsó-Magyarország csaknem teljes védelmi rendszere a szultán kezére jutott, s az újonnan meghódított több vármegyényi területre behatoló török hatalmas éket vert a királyság nyugati és keleti része, Magyarország és Erdély közé.

Makkai László

Magyarok, szlovákok, németek a Felföldön

Az egész Felföld, Máramaros kivételével, a királyi Magyarországhoz tartozott, de a török Drégely, Szécsény, Eger vonaláig megszállva tartotta, és azon túl is hódoltatott falvakat; 1664 után pedig Érsekújvár is török uralom alá került.

Irodalom

Matunák Mihály, Drégely és Palánk katonai szerepe a törökök alatt, 1552–93. Korpona, 1901.