Draskovich János

A Múltunk wikiből

hasonló névvel lásd Draskovits János (egyértelműsítő lap)

Draskovits János

?, 1550. – Pozsony, 1613. március 11.
horvát bán, a lovasság vezére
Wikipédia
Pozsony-2014-3-26- (109)
1610
Grazban megjelenik Draskovich János Guevara-fordítása, egy királytükör: Horologium principum.

Makkai László

A szerencsi országgyűlés

A nyár folyamán a hajdúk átlépték a nyugati határokat, s Bécsig és Prágáig kalandoztak, szabadjára engedve idegen földön az otthon valamennyire megzabolázott prédáló kedvüket. Ekkor már török csapatok is szép számmal csatlakoztak hozzájuk, s Németi Gergely hajdúkapitány ezekkel hatolt be a Dunántúlra és azon keresztül Stájerországba, megismertetve az osztrák földesurakkal és parasztokkal is azt, amit Magyarország egy évtizede szenvedett. A dunántúli főkapitány, Batthyány Ferenc, a Zrínyi testvérekkel és Draskovich János bánnal szervezte az ellenállást. A Dunántúlon az egy Nádasdy Tamás kivételével egyetlen nagyúr sem állt át Bocskaihoz, s így végül is sikerült Németit a Rába mögé visszaszorítani. Alsó-Magyarország azonban Pozsony, Győr és Komárom, a Bécset elsősorban fedező s ezért mindenáron tartott hadászati pontok kivételével elveszett a Habsburgok számára.

A magyar rendiség hatalomátvétele

Az új rendi kormányzó testületbe a dinasztia régi, megbízhatónak mutatkozott hívei, Erdődy Tamás bán, Forgách Zsigmond tárnokmester, Batthyány Ferenc főlovászmester, Thurzó György főasztalnokmester, Draskovich János főkamarásmester, Dóczy András főpohárnokmester és Istvánffy Miklós főajtónállómester mellé a Bocskai pártból Homonnai Bálint országbíró és Széchy Tamás főudvarmester kerültek be, élére pedig Illésházy István állt mint választott nádor.