Dugonics András

A Múltunk wikiből

horvátul Andrija Dugonić

Szeged, 1740. október 17. – Szeged, 1818. július 25.
piarista szerzetes, író, egyetemi tanár
Wikipédia
Dugonics András királyi oktató
1788
Megjelenik Pozsonyban és Kassán Dugonics András Etelka című regénye.
1794.
Megjelenik Dugonics András Etelka Karjelben című regénye.

H. Balázs Éva

Az állam és egyház viszonyának átrendezése

A növendékek szájában „ropogott a német szó, hozzá nem szokhattak”[1] – emlékezik Dugonics.

Kosáry Domokos

Természettudományok

Dugonics András viszont, aki az egyetemen az elemi matematika tanára volt, nemcsak a szépirodalomban képviselte a „második” szintet: magyar nyelvű algebrája és geometriája (1784) tüntetés volt ugyan a jozefin rendszer ellen, de ugyanakkor felszínes tudásról, középkorias módszerekről és egyben beképzeltségről tanúskodott.

A „második” szint továbbélése

Ilyen volt a piarista Dugonics András (1740–1818) politikai kulcsregénye, az Etelka (1788), amely a hagyományos barokk regény kalandos-cselszövényes műfaját képviselte, nemzeti díszletei ellenére német minták nyomán. Dugonics a jozefinizmust úgy támadta, hogy a felvilágosult rendi törekvésektől is idegen maradt, és mindenféle újjal szemben a magyar nyelv, öltözet és szokások megőrzését javasolta. Az elmaradt szemléletű, feudális nacionalizmust új elemekkel is táplálta, így naiv, hamis őstörténeti mesékkel, amelyekről azonban az egykorú átlagnemes szívesen olvasott.

Arató Endre

Az irányt mutató irodalom

E nemesi nacionalizmus nemzetiségeket lebecsülő gondolataitól eltérően már más gyökerűek voltak a magyar irodalom progresszív képviselőinek hasonló nézetei: ezek a polgári nacionalizmus platformján állottak (Kazinczy, Batsányi). Nem közéjük tartozott, hanem a nemesi nacionalizmus eszmevilágát képviselte Dugonics András. Nála a gonosz tanácsadó, aki a magyarságnak sok kárt okoz, szláv (tót) származású.

Vörös Károly

Az irodalom útja a felvilágosodástól a romantikáig

Korszakunk legelején valóságos könyvsiker volt Dugonics András két regénye: az Etelka és az Etelka Karjelben: mindkettő a felbuzdult nemesi közvélemény tolmácsolója. Dugonics a honfoglalás előtti korba vezeti olvasóit, s a régi dicső múlt bemutatásával táplálja a nemzeti büszkeséget és öntudatot, már a nacionalista érzések jegyében.

A romantika az irodalomban

Az ellenállás emberi, nemzeti és rendi érdekeket pillanatnyilag még egybemosó pátosza első lépésben így természetesen találja majd meg részint a Dugonics óta népszerű miliőt: az osztályellentétektől még mentesként, a magyarok egyenlőségének jegyében ábrázolható honfoglalás kori társadalmat, részint az ugyancsak hagyományos hexameteres barokk eposz heroikus és patetikus műformáit.

A tudományok

(De van bizonyos társadalmi igény és szakmai érdeklődés belülről is: nem véletlen, hogy a hazai matematikai műnyelv megmagyarosítására már a 18. század végén történik kísérlet Dugonics András, pesti matematika professzor és az Etelka írója részéről.)

Lábjegyzet

  1. Idézi: Szinnyei József, Dugonics András följegyzései. Budapest, 1883. II.

Irodalom

Szinnyei József, Dugonics András följegyzései. Budapest, 1883.