Dunapataj

A Múltunk wikiből
nagyközség, a Duna bal partján Bács-Kiskun megyében a kalocsai kistérségben található
Wikipédia
HUN Dunapataj COA.jpg

Bóna István

Az avar kor gazdasági alapjai

VII. századi avar telepre utaló nyomok azóta egyre gyakrabban bukkannak elő (Fadd, Dunapataj, Káloz–Nagyhörcsök, Tatabánya, Szekszárd — ma már a legnagyobb a jóval több mint 100 építményt tartalmazó Kölked–Feketekapu VI–VII. századi telepe).

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Dunapataj X

Spira György

Gerillaharcok a téli hónapokban

A Solt környéki parasztok például „Patajon felül mintegy 3000-en, Kalocsán pedig 1000-en táborba szállva várták a pillanatot, mellyben a meghódításukra küldött nyomorult szabadsággyilkosokat eltörlendők lesznek a föld színéről”,[1]

Hajdu Tibor

Az ellenforradalmi lázadások új hulláma

A szekszárdi ellenforradalmat egy különítménnyel és a helyi ifjúmunkások segítségével Krammer Sándor politikai megbízott verte le, a BudapestBaja vasútvonalon pedig megindult Szamuely páncélvonata, tűzharcban törve utat magának: Kecelen 19, Dunapatajon 48 ellenforradalmár esett el fegyverrel a kezében. A nehéz helyzetben, a lázadók kegyetlenségének retorziójaként Szamuely is szokatlanul kemény módszereket alkalmazott a rend helyreállítására.

Foch ultimátuma. Fegyverszünet és visszavonulás.

Június 23-án, míg Szamuely a dunapataji gazdákkal ütközött meg, a megszállott Apátfalván a parasztok fellázadtak a rekvirálás miatt, és 3 román katonát megöltek.

Lábjegyzet

  1. Ács Károly Pest megyei szolgabíró, a solti járás védelmi bizottmányának elnöke Kossuthhoz, Kalocsa, 1849. február 20. Országos Levéltár Az 1848–49-i minisztérium levéltára (továbbiakban: '48ML), az Országos Honvédelmi Bizottmány iratai (továbbiakban: OHB) 1849:2627.