Eckhart Ferenc

A Múltunk wikiből
Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.
jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos
Wikipédia

Pach Zsigmond Pál

Előszó

Takáts Sándor az 1526-tal kezdődő Habsburg-uralomban, az osztrák kormánykörök „ferde és haszonleső intézkedéseiben”, Eckhart Ferenc a Habsburg-abszolutizmus majdani gazdaságpolitikájában jelölte meg nemzeti előrehaladásunk fő akadályát az újkor századaiban.

H. Balázs Éva

A rendszer alaptörekvése: a gazdasági fölzárkózás

A bécsi udvar gazdaságpolitikájáról a magyar történetírás sokat ír, ezt marasztalják el, vagy ezt mentik fel, amikor a korabeli magyar fejlődés bajait-gondjait taglalják. A sommás elnevezés, melyet Eckhart Ferenc sokat vitatott, a gazdaságpolitika bécsi irányítását taglaló monográfiája is segített meghonosítani, bizony félrevezető.

Zinzendorf Károly

Zinzendorf Károlyt az osztrák, a magyar olvasó alig-alig ismeri. Neve nálunk főként Eckhart Ferencnél bukkant fel. Az ő nyomán Szekfű Gyulánál, majd utalásszerűen a marxista szakirodalomban. Az ok: 1773-ban, mint az udvari Legfőbb Számszék elnöke kimutatta: „Az a vélemény, hogy Magyarország erejéhez mérten kevesebbel járul az állami kiadásokhoz, mint a német örökös tartományok, puszta előítélet.”[1]

Lábjegyzet

  1. Eckhart Ferenc, A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest, 1922, 74.

Művei