Edelény

A Múltunk wikiből
kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Edelényhez tartozik Borsod vára.
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Borsodi földvár
1838.
Üzemelni kezd Ferdinánd szász-koburg-gothai herceg edelényi cukorgyára.

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Edelény X

Györffy György

Vármegye, vár, város

Bár több esetben a határvármegye is visszavezethető nemzetségi szállásterületre, például Borsod, Sopron, mindamellett a határvár általában nem a nemzetségfő várának folytatása, hanem egy, az országból kivezető főút mellett épült fel, többnyire a magyar–szláv etnikai határ vonalán.


A királyi váraknak többféle funkciójuk volt, s ez megmutatkozik mind a település képén, mnid a benne lüktető életen. Az ispáni vár többnyire 100–300 méter átmérőjű, palánkfallal erősített földvár volt. Államalapítás kori földvárainkra jellemző, hogy a földsánc koronáján egy vörösre égetett agyagsáv található, amelyet a kutatók jó része építési sajátosságnak tulajdonít, feltételezve, hogy az égetett sánc, illetve a cserépvár boronafalának agyagborítását tüzzel szilárdították. Van azonban olyan nézet is, hogya vörös sánc a palánk leégésekor az altalaj átégése által keletkezett. E várak alaprajza, amennyiben nem egy régebbi erődítés felhasználásáról van szó, gyakran a terepadottságokhoz igazodik; a folyópart vagy lejtő által nem védett oldalt árokkal vágták el a tereptől (például Békés, Doboka). Akad közöttük négyzetes alaprajzú, például Bihar, Csanád, Aba-„Óvár”, a határvárak többsége viszont kerek vagy ovális alaprajzú, például Abaújvár, Borsod, Sopron.

Makkai László

Osgyán és Edelény

A súlyos veszteséget némileg pótolta, hogy néhány ezer török és tatár érkezett két pasával és valamelyes tüzérséggel, viszont Homonnai a vármegyei hadak nehézkes gyülekezése miatt elkésett, s így Bocskai valamivel nagyobb számú, de sokkal gyengébb harcértékű katonasággal indult harcba, mint a Kassa felé menetelő Basta. Előbb megpróbálta Edelénynél, a Bódván való átkelés közben kettészakítani a császári sereget, de Basta felkészült erre a lehetőségre, és visszaverve a támadást, átjutott a folyón. Itt azonban egy szűk völgybe szorult, s Bocskainak sikerült őt bekerítenie. Mint utóbb maga is írta, Basta már vereségtől félt, és málhás kocsijait felgyújtatta, végül azonban egynapi kínos várakozás után, november 28-án kora hajnalban a köd leple alatt elszánta magát a kitörésre, mégpedig nem a kijáratul szolgáló szűk völgyön át, amelyen túl Bocskai főereje, a lovasság várt az ütközetre, hanem a dombokon elhelyezett magyar és török gyalogság és tüzérség ellenében. A császári gyalogság számbeli fölénye, rutinja és tűzereje győzött a magyar és tatár lovasság számára hozzáférhetetlen terepen. Bocskai majdnem egész gyalogsága és tüzérsége, több ezer magyar és török odaveszett a bátor, de reménytelen ellenállásban, s a harcba úgyszólván beavatkozni sem tudó lovasság elhagyta a csatateret. Megmaradt seregével Bocskai Göncre vonult vissza.

Ez volt a szabadságharc egyetlen és utolsó nagyobb nyílt ütközete.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

De az 1710-es években épült pilisi Beleznay-kastély, az edelényi L'Huillier-kastély (1727–1730) és az acsai Prónay-kastély (1735–1740) már jelezte, hogy ez a hálózat kelet felé bővülni kezd.

Hajdu Tibor

Stromfeld haditerve. Az északi hadjárat első sikerei.

A következő napok újabb sikereket hoztak: 31-én Rimaszombatot és a Kassa felé vezető úton Edelényt foglalták el.

Irodalom

Jávor Anna, Világi falképegyüttesek Északkelet-Magyarországon (Művészet és felvilágosodás. Budapest, 1978. 417–442; Edelény, Monok, Pétervására)