Eduard David

A Múltunk wikiből

Eduard Heinrich Rudolph David

11 June 1863 – 24 December 1930
German politician
angol Wikipédia

Erényi Tibor

A szociáldemokrata agrárprogram ügye

Az agrárkérdésben a soron következő polgári demokratikus átalakulás és a szocialista végcél követelményeinek összeegyeztetése nem volt könnyű feladat. E tekintetben az első világháborút megelőző években sem alakult ki egységes álláspont a nemzetközi munkásmozgalomban. Sőt, javában folyt a vita Kautsky és Eduard David hívei között. Kautsky – lényegében Marx és Engels tanításaihoz ragaszkodva – azt javasolta, hogy a nagybirtokokat vegyék állami tulajdonba, és adják földmunkás-szervezetek kezére. A paraszti birtokok államosításának kimondását ugyancsak szükségesnek tartotta. Ez esetben a birtokos paraszt bent maradhatott volna ugyan a gazdaságban, de nem mint tulajdonos, hanem mint állami bérlő. David ezzel szemben tagadta a nagybirtok gazdasági előnyeit; azt kívánta, hogy a szociáldemokraták támogassák a kisbirtokosokat és az önálló parasztgazdaságok létrehozására – tehát földreformra, parcellázásokra – irányuló törekvéseket. David ilyenformán az alapvető marxi állásponttal ellentétes polgári demokratikus nézeteket vallott. A Lenin vezette bolsevik párt a végső célokat. a mezőgazdasági termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételét, a szocialista mezőgazdasági nagyüzem létrehozását illetően Kautsky nézeteit osztotta. Az 1905–1906. évi oroszországi parasztmozgalmak tanulságait levonva azonban minden erővel támogatta a parasztságnak az úri nagybirtok elkobzására irányuló forradalmi demokratikus küzdelmét. Azt vallotta, hogy a feudalizmus maradványainak maradéktalan széttörése után maguknak a parasztság küldötteinek kell majd dönteniük a köztulajdonba vett föld birtoklásáról.

A szociáldemokrata párt általános politikai irányvonalának megfelelően a földkérdést nem a forradalmi fejlődés, hanem a demokratikus reformok kivívását célzó szervezkedés szempontjából ítélte meg. Ilyen szempontból folyt a vita arról, hogy nagyüzem vagy kisüzem, Kautsky vagy David; a megírandó agrárprogram a mezőgazdasági proletariátus vagy a kisbirtokosság kérdéseivel foglalkozzék-e elsősorban.

Mucsi Ferenc

A polgári radikalizmus és az agrárkérdés

Dániel Arnold és Rácz Gyula valóban elfogadták a mezőgazdaságban a tőkekoncentrációt tagadó David-féle elképzeléseket, s ebből vezették le antifeudális programjukat. Jászi maga is azt hangoztatta, hogy Marx tévedett, midőn a tőkekoncentrációt a mezőgazdaságban is érvényes törvényszerűségnek tekintette, s Eduard David és Franz Oppenheimer nézeteinek jelentőségét hangsúlyozta.

Szabó Miklós

A magyar munkásmozgalom ideológiája

Magyarországon Bernstein táborának az Eduard David körül kialakult áramlata lelt visszhangra, amely kétségbe vonta Marx tőkekoncentrációra és a nagyüzem fölényére vonatkozó tanításainak érvényét a mezőgazdaságra, s azt állította, hogy e téren a termelés optimális kerete a paraszti kisüzem.

Siklós András

A földkérdés megoldatlansága

Közben a földművelésügyi minisztériumban november 20-án tanácskozás kezdődött a birtokreformról, melyen a földbirtokosok érdekképviseleti szerveinek megbízottai, a különböző pártok képviselői és más szakemberek vettek részt. Az egyezkedésre hajló agráriusok (Rubinek Gyula, Darányi Ignác, Bernát István, Lukovich Aladár) azt javasolták, hogy a kisajátítható földek alsó határát lehetőleg magasan – 1000 hold körüli – vonják meg (az OMGE igazgatóválasztmánya december 11-i ülésén az 5000 holdon felüli birtokokat tartotta igénybe vehetőnek), és a reform végrehajtását több évre tervezték. Nagyatádi Szabó István javaslata az volt (később a Kisgazdapárt agrárprogramjában is e felfogás érvényesült), hogy a kiosztásra kerülő földeket első helyen a meglevő kisbirtok kiegészítésére használják fel. A polgári radikálisok többsége, az úgynevezett georgisták (Pikler Gyula, Braun Róbert) a földosztást nem ellenezték, de a földkérdés megoldását nem ebben, hanem a földjáradék elvételében látták. A szociáldemokraták egy része (Varga Jenő) ehhez a felfogáshoz hajlott, mások a revizionista Eduard David nézeteire hivatkozva a magántulajdonon alapuló kisbirtok mellett foglaltak állást.

Irodalom

Eduard David magyarországi hatását tükrözi Dániel Arnold, Föld és társadalom (Budapest, 1914);