Emich leiningeni gróf

A Múltunk wikiből
1096
július: Az Emich gróf vezette keresztes hadat, amely Moson várát ostrom alá vette, Kálmán seregével visszaűzi.

Györffy György

A keresztes hadjárat

Remete Péter hadba hívó beszédei a Rajna vidéki németek körében találtak leginkább visszhangra, és itt két ember szervezett önálló keresztes hadat; Gottschalk pap és a kegyetlenségéről hírhedt Emich leiningeni gróf. Alig álltak össze a hadak, első dolguk volt, hogy a püspöki városokban lakó zsidók ellen fordultak. Kezdetben csak megkeresztelkedésüket követelték, de tapasztalva a zsidók ellenállását, fékevesztett üldözésbe kezdtek. Ahol a püspökök befogadták a zsidókat, megostromolták a palotát, ahol a zsidók a szomszédos falvakba menekültek, utánuk mentek, megölték és kirabolták őket. Metz, Trier, Köln, Speyer, Worms és Mainz hithű zsidósága javarészt elpusztult az öldöklésben.

Gottschalk júniusban 15 000 főnyi seregével már a mosoni kapunál kért bebocsátást mint békés zarándok, de mihelyt bent volt az országban, látva a gazdag szérűket és nyájakat, elkezdett élelmet rabolni, az ellenállókkal pedig kegyetlenkedni. Kálmán, amint egy magyar fiúnak a keresztesek által történt karóba húzásáról értesült, mozgósította az ország seregét ellenük. A keresztesek a fehérvári mezőn álló Szent Márton-kápolnáig értek el, amikor a magyar sereggel szembekerültek. Kálmán hadvezére állítólag ígérettel, csellel lefegyverezte őket, s csak azután támadt rájuk. Nagy részük ott pusztult, a visszamenkülők pedig Kálmán király álnokságának hírét terjesztették.

A következő, még nagyobb német–francia sereget, amelyet Emich gróf vezetett, Kálmán király már be sem bocsátotta. A Lajta és a Duna mocsarai között vezető út egyetlen átkelőjét, Moson várát elzárta előlük. A keresztesek hat hétig pusztították a környéket, majd kierőszakolták egy másik híd létesítését. Amikor Moson várát ostrom alá vették, már azt fontolgatták, hogy ki legyen közülük Magyarország királya. A hosszas ostrom alatt mind a támadók, mind a védők készletei kimerültek. Amikor a keresztesek a falakon már két helyen rést nyitottak, és az utolsó támadáskor a magyarok elszántan védekeztek, hirtelen pánik tört ki a támadók között, és futásnak eredtek. A vár védelmét irányító Kálmán király rögtön támadásba lendült át, szétverte az egész hadsereget, sőt üldözésüket Ausztria határvidékén is folytatta. Igen sok keresztes pusztult el, a megmenekültek, köztük Emich gróf pedig szégyenszemre hazavonultak.