Ercsi

A Múltunk wikiből

szerbül Erčin

város Fejér megye északkeleti szélén, az ercsi kistérség központja
Wikipédia
HUN Ercsi COA
1238
IX. Gergely pápa engedélyével IV. Béla a bencésektől elhagyott ercsi kolostorba betelepíti az első hazai karthauzi szerzeteseket.

Kristó Gyula

Egyházi társadalom

1238-ban adott IX. Gergely pápa engedélyt arra, hogy a bencések elhagyott ercsi monostorába IV. Béla király karthauziakat telepítsen.

Stílusirányzatok

Az ercsi monos­tor faragvány töredékei kétségtelen össze­füg­gés­ben állanak a pécsi Szent Kereszt-oltár orna­men­ti­ká­já­val. Mivel pontosan tudjuk, hogy az ercsi monostorban 1186-ban temették el az alapító Tamás nádort, így ez az adat a pécsi műhely fenn­ál­lá­sának kronológiáját segít tisztázni.

R. Várkonyi Ágnes

Kemény János fejedelemsége és a furcsa hadjárat

Montecuccolinak 1661 júliusában azonnal indulnia kell Erdélybe, ezzel Wesselényi feladata semmissé válik, Zrínyit pedig szigorúan utasítják: hagyja abba Zrínyi-Újvár építését, a félig fölhúzott falakat rombolja le. Zrínyi és Montecuccoli egyaránt tiltakoznak a Haditanács látszólag esztelen parancsai ellen. Zrínyi megtagadja az engedelmességet, elsorolja érveit, majd leszögezi: „készségesen állok utolsó csepp véremig a kereszténység szolgálatába … Akik pedig üres félelemből magamra hagynának ebben a hasznos munkában, sőt akadályoznának, azokat az Isten ítélőszéke és rettenetes ítélete elé idézem”.[1] Montecuccoli pedig azért tiltakozott az új parancs ellen, mert jól látta, hogy az egyetlen ütőképes hadsereg elpusztul, hiszen erre a hosszú útra előre kellett volna gondoskodni ellátásáról. Július végén mégis elindult, és Felső-Magyarországon át nagy kerülővel augusztus közepére érkezett meg Tokajhoz.

Kemény János néhány ezer főnyi hadával nagy várakozással vonult Montecuccoli hadserege elé. Augusztus végén a Szilágyságban, Goroszlónál megegyezett a két sereg, és néhány napos pihenő után, a török elleni döntő ütközet reményében mindenfelől sereglő erdélyi és magyarországi csapatokkal állandóan növekedve, de nagy élelmezési gondokkal küzdve vonult be Kolozsvárra. Eközben a Dunántúlon Batthyány és De Souches tábornok elfoglalta Vált, Zsámbékot, Ercsit, Zrínyi pedig mélyen becsapott a török területre.

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A Buda alatt létesített Érd, Ercsi, Adony és Pentele palánkjaihoz még magyar települések csatlakoztak, de Dunaföldvár, Paks, Fadd, Tolna, Szék, Mohács, Baranyavár, a Duna-vonaltól befelé pedig Pécs, Simontornya, Törökkoppány, Szekszárd, Ozora, Dombóvár, Döbrököz, Kaposvár, Sásd, Szentlőrinc, Mecseknádasd várainak, illetve palánkjainak külvárosaiban már vegyesen éltek magyarok s görögkeleti vagy katolikus rácok, amire az Alföldön csak a legritkább esetben került sor.

Lábjegyzet

  1. Zrínyi levele a Haditanácsnak, Légrád, 1661. július 5. Zrínyi Miklós összes művei. II. Sajtó alá rendezte Csapodi CsabaKlaniczay Tibor. Budapest, 1958. 307.

Irodalom

Entz Géza, Az ercsi bencés monostor (Művészettörténeti Értesítő 1965. 4)