Erzsébet cárnő

A Múltunk wikiből

oroszul Елизаве́та I, teljes neve Елизаве́та Петро́вна Романова

Kolomenszkoje, 1709. december 18./29. – Szentpétervár, 1761. december 25./1762. január 5.
orosz cárnő 1741. december 6-ától haláláig
I. Erzsébet cárnő
I. Erzsébet cárnő
1746. június 1.
Mária Terézia és Erzsébet cárnő megbízottai Pétervárott szövetséget kötnek Poroszország ellen.

Wellmann Imre

A népességcsökkentő tényezők visszaszorulása

A szerbek közül a Délvidéken mintegy 30 ezren hallgattak az Erzsébet cárnőtől küldött toborzók szavára, hogy a jobbágysorba süllyedés elkerülésére orosz földön éljenek tovább, kiköltözésüket azonban bőven ellensúlyozta a Balkánról folytatódó szerb beáramlás.

Ember Győző

A hétéves háború

Oroszországgal is védelmi szövetsége volt Ausztriának, támadásra azonban, XV. Lajoshoz hasonlóan, Erzsébet cárnő (1741–1761) sem akart vállalkozni, bár gyűlölte a poroszokat. Frigyes azonban nem várta meg, míg megtámadják: ő támadott. Szászországot rohanta le, noha ez az ország semleges szeretett volna maradni. Most már Franciaország és Oroszország is beavatkozott a háborúba, a védelmi szövetségnek megfelelően. Svédország is csatlakozott a poroszellenes koalícióhoz.

1757-ben II. Frigyes benyomult Csehországba. Prágánál ugyan győzelmet aratott, de a várost nem tudta elfoglalni. Az év júniusában pedig Kolínnál vereséget szenvedett az osztrák csapatoktól, amelyeket gróf Daun Lipót tábornagy vezetett. Ez volt az osztrák hadsereg első győzelme a nagy ellenfél fölött. Mária Terézia ekkor alapította a róla elnevezett érdemrendet, a legmagasabb ausztriai katonai kitüntetést, amelynek első nagykeresztjét Daun tábornagy kapta.

Franciaország nyugatról, Oroszország keletről nyomult be a Német-római Birodalom területére Poroszország ellen. II. Frigyes azonban győztesen került ki a franciák és az osztrákok elleni újabb ütközetekből.

1758-ban Morvaországba hatoltak be porosz seregek. Laudon Gedeon osztrák tábornok azonban megakadályozta, hogy nagyobb sikereket érjenek el. Szászországban Daun újabb győzelmet aratott II. Frigyes fölött, aki más harctereken viszont győzni tudott.

1759 augusztusában az egyesült osztrák és orosz seregek Kunersdorfnál súlyos vereséget mértek a porosz királyra, amit azonban nem tudtak megfelelően gyümölcsöztetni.

1760-ban váltakozó sikerrel folytak a harcok. Berlin osztrák kézre került, de csak átmeneti időre. 1761-ben sem tudott egyik fél sem döntést kicsikarni.

1761-ben meghalt Erzsébet cárnő.

Irodalom

Kiss Miklós, Erzsébet cárnő szerb telepítései. Maros-Vásárhely, 1909.