Eugene Beauharnais

A Múltunk wikiből

Eugène Rose de Beauharnais

Párizs, 1781. szeptember 3. – München, 1824. február 21.
francia katonatiszt, 
Franciaország hercege (prince de France),
az Itáliai Királyság francia alkirálya,
Velence hercege (prince de Venise),
Frankfurt örökös nagyhercege (grand-duc de Francfort),
Leuchtenberg első címzetes hercege (Herzog von Leuchtenberg) és
Eichstätt első fejedelme (Fürst zu Eichstätt)
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Eugène de Beauharnais (1810).(Andrea Appiani műve)

Benda Kálmán

Napóleon és Magyarország

1809. április 10-én kitört a régóta fenyegető háború az Osztrák Császárság és Napóleon között. Az osztrák sereg kezdeti biztató ellenállás után általános visszavonulásra kényszerült; Károly főherceg a fősereggel Regensburgtól a Duna bal partján hátrált Napóleon előtt, s Bécstől északra, a Morvamezőre szorult; János főherceg, a déli hadsereg parancsnoka kénytelen volt Észak-Olaszországot kiüríteni, s Eugene Beauharnais itáliai alkirály elől csapataival Stájerországon át a Dunántúlra hátrálni. Május 13-án Napóleon bevonult Bécsbe és a schönbrunni kastélyban ütötte fel főhadiszállását. Ferenc császár és udvara Magyarországra menekült, és Tatán, az Eszterházyak várkastélyában húzta meg magát.

Május 21–22-én Károly főherceg Aspernnél véres ütközetben visszavetette a Duna bal partjára átkelni akaró francia sereget, de győzelme nem döntötte el a háborút.

Június elején az itáliai alkirály János főherceget üldöző csapatai benyomultak Magyarországra. János maradék csapataival északnak fordult, a Dunánál gyülekezett a magyar nemesi fölkelés is, amelyet József főherceg nádorral az élén |János főherceg parancsnoksága alá rendeltek. Június 14-én Eugene Beauharnais csapatai a győri csatában szétszórták a vitézül verekedő, de rosszul vezetett és teljesen korszerűtlenül fölszerelt nemesi sereget, és megszállták a várost. 26-án elesett Pozsony is. A Dunántúl nyugati és északi része francia megszállás alá került.