Evlia Cselebi

A Múltunk wikiből

Evlija Cselebi, oszmán-törökül اوليا چلبي, modern törökül Evliya Çelebi

Isztambul, 1611. február 25. – Kairó, 1684 vagy Isztambul, 1687
török világutazó, történetíró
Wikipédia

R. Várkonyi Ágnes

„A század főnixe”

Zrínyi a nemesi felkelést alkalmatlannak minősítette, jól képzett, állandó hadsereget akart szervezni. Egyik kortársa Caesar alakját idézve, ezt a jelmondatot írta könyvet és kardot képe alá: „Ex utroque miles.” – Több volt mint hadvezér. Evlia Cselebi, az iszlám kultúra kiemelkedő képviselője méltó elismeréssel adózott személyének, amikor okos, értelmes, éles látású embernek nevezte.

A vasvári béke

I. Lipót Habsburg császár és magyar király látszólag előnyösebb békét kötött, mint amilyet korábban Köprülü felajánlott: fel sem merült már, hogy évi adót kellene fizetnie. Evlia Cselebi szerint azonban a Próféta csapatai között és a helyőrségeken kihirdetett békeszövegek több előnyt tartalmaztak török részre. Párkány és Érsekújvár, továbbá Pest és Hatvan között új várakat építhet a szultán. Nemcsak Várad és Érsekújvár marad hatalmában a hozzájuk tartozó hatalmas várbirtokokkal együtt, hanem minden meghódított vagy hódoltatott terület.

Népesedési válságok és változások

Evlia Cselebi írja a budai fürdők gyógyító hatásáról szólva, hogy a vérbajt is enyhíti; ebből a török helyőrségek egészségügyi viszonyaira is következtethetünk.

Földrajzi adottságok, gazdasági értékek

Magyar- és Horvátország hatalmas tölgyeseit és fenyőerdőit már Evlia Cselebi megcsodálta, és a hajóépítés szempontjából értékelte.

Hadsereg és társadalom

Óvatosan kezelendőek Evlia Cselebi tájékoztatásai is: szerinte a temesvári várnak a ziámet- és a tímár-birtokokkal együtt 7800 főnyi katonasága van, emellett a pasa fegyveresei is szolgálnak itt, a kettő együtt 10 ezres létszámú haderő. Lippa háború idején 2 ezer főnyi katonát tud kiállítani. Kanizsa védelmére 2700 várkatona, a tímár-birtokosok zsoldosaival és a pasa katonáival együtt pedig 5 ezer főnyi fegyveres szolgál. Szolnok háború idején 3 ezer katonát állíthat. A budai pasának 12 ezer főt kitevő felfegyverzett népe van, szandzsákjaiban 12 ezer s a szomszédos egri, váradi, temesvári, boszniai, kanizsai vilájetekben további 26 ezer harcos áll készenlétben.

Főurak és köznemesek

Batthyány Kristóf gondosan leírja a – politikatörténeti fejezetből jól ismert – Rajnai Liga elnökének kerti szökőkútjait működtető mechanikus víziszerkezeteket. Ilyesmivel nálunk Lippay György érsek pozsonyi kertjében próbálkoztak, és az esztergomi vár vízellátását oldották meg hasonló módon. Evlia Cselebi tájékoztatása szerint a vízoszlop Konstantinápoly legmagasabb mecsetjénél is magasabbra lövellt, s a szerkezetet megcsodáló Köprülü Ahmed nagyvezír kíséretére a fogaskerekeket kezelő apóka rákiáltott: „ne féljetek fiúk, ne féljetek!”[1]

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A rácok Evlia Cselebi 17. század közepi útleírása szerint még a magyar lakosság nélküli helyeken is jól beszéltek magyarul. Ez a kétnyelvűség azonban általában nem a békés együttélés jele volt. Evlia Cselebi írja, hogy a pécsi muzulmán bosnyák katonák tökéletes magyar nyelvtudása arra szolgált, hogy magyarnak öltözve lopózzanak be a királyi területre rabolni, dúlni.

A magyarság önvédelme

Gyula várát és városát pedig 1660 körül Evlia Cselebi Velencéhez hasonlítja, mivel egyik háztól a másikig csónakban járnak, s a lakosok a tornácukról halásznak a Körösben.

Lábjegyzet

  1. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660–1664. Fordította Karácson Imre. Budapest, 1904. 278.

Műve

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660–1664. (Török-magyar kori történelmi emlékek. II. osztály IV–V).