Fadd

A Múltunk wikiből
nagyközség Tolna megyében, népszerű üdülőhely (Fadd-Dombori)
Wikipédia
HUN Fadd COA.jpg

Bóna István

Az avar kor gazdasági alapjai

A VII. századi avar megtelepülés folyamatának egyik emléke az 1966-ban feltárt dunaújvárosi telep. VII. századi avar telepre utaló nyomok azóta egyre gyakrabban bukkannak elő (Fadd, Dunapataj, Káloz–Nagyhörcsök, Tatabánya, Szekszárd – ma már a legnagyobb a jóval több mint 100 építményt tartalmazó Kölked–Feketekapu VI–VII. századi telepe).

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A Buda alatt létesített Érd, Ercsi, Adony és Pentele palánkjaihoz még magyar települések csatlakoztak, de Dunaföldvár, Paks, Fadd, Tolna, Szék, Mohács, Baranyavár, a Duna-vonaltól befelé pedig Pécs, Simontornya, Törökkoppány, Szekszárd, Ozora, Dombóvár, Döbrököz, Kaposvár, Sásd, Szentlőrinc, Mecseknádasd várainak, illetve palánkjainak külvárosaiban már vegyesen éltek magyarok s görögkeleti vagy katolikus rácok, amire az Alföldön csak a legritkább esetben került sor.

Magyarok az erdők és a vizek oltalmában

A fonyódi járásban 18 török kori lelőhelyet tártak fel, melyeket a nép ma is vár néven emleget. Cölöpökre épített „górék” csoportjai voltak ezek, s nemcsak a Nagyberekben, hanem más dunántúli ártéri vidékeken is keletkeztek, így a gerjeni Kisvárad, a faddi Búvár, a decsi Pula, a Mohácsi-szigeti Földvár stb.