Fazola Henrik

A Múltunk wikiből
Fassole, Fassola
Würzburg, ~1730. – Diósgyőr, 1779. április 18.
lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Emléktáblája Miskolcon
1758
Fazola Henrik vasműves Barkóczy Ferenc gróf egri püspök hívására letelepszik Egerben.
1760.
Fazola Henrik vasműves elkészíti az egri vármegyehaza kovácsoltvas kapuit (1761-ben fejezi be).
1772. március
Első olvasztás a Fazola Henrik által alapított diósgyőr-ómassai nagyolvasztóban.

Vörös Károly

A város és a mezőváros

Heves megye lesz az első, nem utolsósorban püspök főispánjának, Barkóczy Ferenc grófnak kezdeményezésére, mely 1761-től a megyeházát valóban impozáns méretekben, gazdag barokk díszítéssel, köztük Fazola Henrik remek kovácsoltvas rácsaival ékesítve építi fel.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

A legszebb megyeházát azonban Egerben építette Matthias Franz Gerl (1712–1765), kétemeletes homlokzattal, Fazola Henrik művészi vasrácsaival (1761).

Heckenast Gusztáv

A vaskohászat fellendülése

Az Udvari Kamara Vajdahunyadot már 1743-ban, Bogsánt pedig 1763-ban saját kezelésbe vette, s igyekezett virágzó vagy biztató jövőjűnek ítélt magánvállalatokra is rátenni a kezét; így szerezte meg a kuxok többségét (modernizáló kifejezéssel: a részvénytöbbséget) a Zólyom megyei libetbányai és pojniki vasműben, és így vette át 1775-ben az eladósodott Fazola Henriktől a diósgyőri uradalomban Ómassán 1770-ben alapított nagyolvasztót.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

Nyilván némileg eltérő képet kapunk, ha a vasművesség alakulását követjük nyomon a paloták, kastélyok díszes, rokokó kovácsoltvas kapuitól, amilyeneket Fazola Henrik készített Egerben, a későbbi, egyszerűbb igényekig.

Irodalom

Soós Imre, Fazola Henrik és Lénárd egri vasművesek (Művészettörténeti Értesítő 1955. 29–46)