Feldebrő

A Múltunk wikiből
község Heves megyében az egri kistérségben
Wikipédia
HUN Feldebrő COA.jpg

Györffy György

Szellemi művelődés

A királyi kápolnák centrális típusát képviseli Feldebrő eredeti alakja, s a vele egyező székesfehérvári Péter–Pál-kápolna, talán Géza temetkezőhelye.

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

  • Sámuel maga is elnyerte a nádori méltóságot már István korában, és így a király kíséretében bejárta az egész országot; közismert lett, és közvetlen természeténél fogva nagyon népszerű. Két hevesi uradalmának központjában, Debrőn és Abasáron apjának, illetve neki tulajdonítható az a két nemzetségi monostor, amely centrális alaprajzánál fogva fejedelmi temetkezőhelyre mutat.
  • Aba lóhalálában menekült szűkebb hazájába, a Tisza felé, de egy faluban ellenfelekbe botlott, akik elfogták, és valamilyen régi veremben megölték. Itt temették el a közeli templomban. Az idők megnyugvásával hazatért fiai a testét kiemelték, hogy „saját monostorába” – a legújabb ásatások szerint a debrői altemplomba – helyezzék el, és ekkor az a hír terjedt el a nép körében, hogy testét és ruházatát romlatlan állapotban találták, sebei beforrtak, mint megannyi szenté.

Uralkodó osztály

Az Árpádok egyházalapító tevékenységét követően a legkorábbi magánmonostorokat az Abák alapították, a XI. században legalább hármat: Sár, Debrő és Százd. Ezekhez csatlakozott a Hont fia Bény alapította Bény (Esztergom megye), a Győr fia Ata alapította Zselicszentjakab (Somogy), talán a Gut fia (?) Vid alapította Vidmonostor, a Bor-Kalánok egyike által alapított Szermonostor, a Dorozsma alapította Dorozsmamonostor (Szeged közelében) és még jó néhány, amelynek alapítási ideje homályba vész. Az ismert alapítványok szórt birtokviszonyaiból csak fenntartással következtethetünk az alapító családi birtokviszonyaira, mert lehetőleg az uralkodó adományából frissen nyert birtokokat adták az egyháznak, és a nemesi udvarház körüli birtoktömb világi magánbirtok jellegét inkább óvták, például Sárt és Debrőt, amely két magánnagybirtok-tömb közepén terül el.

Kristó Gyula

Kézművesség

Nyugati típusú a Feldebrőről való arany mellkereszt.

Jelentősebb Árpád-kori régészeti feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név templom és templom körüli temető
Feldebrő X

Világi előkelők

Az Aba-atyafiság XI. századi családi monostorai, Sár, Százd és Feldebrő mellé 1143-ban Széplakon szenteltetett fel újat.

Stílusirányzatok

  • A romanika közvetlen magyarországi előzményét az a stílus jelenti, amelynek jegyeit a XI. század derekán alapított kirá­lyi (Tihany, Szekszárd) és úgynevezett nemzetségi magánegyházak (Feldebrő, Zselicszentjakab) vise­lik magukon.
  • Az egymással szoros kap­csolatot tartó észak-itáliai és délnémet területek művészi hatása mutatkozik meg a fal­kép­fes­té­szet magyarországi jelentkezésében, amelynek legkorábbi emléke a feldebrői altemplom freskódísze és a pécsváradi temp­lom szentélyének fres­kó­tö­re­déke.

Heckenast Gusztáv

Vegyipar

Parádon 1782-ben egri kereskedők létesítették az első, 24 munkást foglalkoztató manufaktúrát, amely mellett – annak sikerét látva – a debrői uradalmat bérlő Orczy József báró csakhamar konkurens földesúri üzemet alapított; ez utóbbinak a jobbágyi robotmunka is rendelkezésére állt, míg az egri kereskedők csak bérmunkát vehettek igénybe.

Irodalom

Feldebrőre lásd Kampis Antal, Művészettörténeti Értesítő 4. 1955. 178—194; Magyarország műemléki topográfiája: Heves megye műemlékei. I. Szerkesztette Dercsényi DezsőVoit Pál (Budapest 1969). 136; Gyurkó JánosGyörffy György, Műemlékvédelem, 1982. 1. sz. 64—67.