Felsőbánya

A Múltunk wikiből

románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius

város Romániában, Máramaros megyében
Wikipédia
Felsőbánya címere

R. Várkonyi Ágnes

A túlélés esélyei

Megnyitják az 1675-ig műveletlen felsőbányai aranybányát, folyamatos a szomolnoki rézbányászat, s a vasbányászat adatai szerény, de szívós terjeszkedésről tudósítanak.

Bányavállalatok és uradalmak üzemei

Felsőbányán 1660–1679 között a jövedelem évi 74 074 forint.

Ember Győző

Városi felsőbíróságok

A személynöki szék (sedes personalitia) közvetlen illetékessége alá is sok szabad királyi város tartozott, valamint a hét bányaváros (Körmöc-, Selmec-, Béla-, Beszterce-, Libet-, Baka-, és Újbánya), Felsőbánya, továbbá – 1772. évi visszacsatolásuk után – a tizenhat szepesi város. A szabad királyi személynöki városok ügyeit közvetlenül, a hét bányaváros és a tizenhat szepesi város ügyeit pedig e városok közös törvényszékén át lehetett a személynöki szék elé vinni. A személynöki szék tehát részben másod-, részben pedig – 1744-ig a tárnoki városok ügyeiben is – harmadfokú bíróság volt.

Heckenast Gusztáv

Magyarország bányászatának rekonstrukciója

A szatmári béke után gyorsan helyreállították a nagybányai és felsőbányai arany- és ezüstbányákat, és legalább az aranybeváltás jobb megszervezésével igyekeztek előmozdítani a bányászatot és az aranymosást az Erdélyi Érchegységben.

Katus László

Magyarország népeinek települési viszonyai

E területen a városok lakosságának 64,8%-a már 1880-ban is magyar, s a 12 város közül 8 (Kolozsvár, Torda, Nagyenyed, Dés, Nagybánya, Felsőbánya, Szilágysomlyó, Zilah) magyar többségű.

Irodalom

Takáts Sándor, A felsőbányai arany- és ezüstbányák, továbbá a nagybányai pénzverőház bevételei, 1919–1721 (Magyar gazdaságtörténelmi szemle, 1903. 285)