Felvilágosult abszolutizmus (1765–1790)

A Múltunk wikiből
  1. A felvilágosult abszolutizmus Habsburg variánsaH. Balázs Éva
  2. A mezőgazdaság a felvilágosult abszolutizmus korábanWellmann Imre
  3. Bányászat és ipar manufaktúra-korszakunk első szakaszábanHeckenast Gusztáv
  4. A nyolcvanas esztendők drámájaH. Balázs Éva
  5. A felvilágosodás változataiKosáry Domokos

Irodalom

A fejezet bevezető szakaszában – és a továbbiakban – az egyetemes történeti jelenségek nem díszítő elemek: a Habsburg-monarchia és Magyarország viszonyának vizsgálatánál a. nemzetközi összefüggések a problémák magyarázataiként is szolgálnak.

Az egyetemes történeti és magyar problémák vizsgálatára természetesen nemcsak a szakirodalom adott támpontokat. Visszatérően hivatkozunk – mind itt, az első, mind alább, a IV. fejezetben – a bécsi Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv több fondjára. Folyamatosan használt forrásunk volt az úgynevezett Családi levéltár (Habsburg-Lothringisches Familienarchiv). Ebből a leveleket tartalmazó Sammelbände, Vol. 5, 9, 32, 33, 39, 67, 70, 88 kötegében vannak olyan levelek is, melyeket a teljesnek vélt iratkiadásokban nem találunk. A Családi levéltár másik nagyon fontos állaga a Hofreisen. Az uralkodócsalád utazásai közül természetesen a leendő II. József magyarországi és erdélyi útjait tartalmazó Vol. 3 és 8, illetve a franciaországi útról beszámoló Vol. 9 fontos.

A monarchia kormányzatára, a magyar viszonyok bécsi megítélésére az egész vizsgált korszakon végighúzódó legbecsesebb forrásanyag Kaunitz államkancellár tevékenységéhez kapcsolódik. Ez nagyjából pótolja az elpusztult államtanácsi irattár jegyzőkönyveit, határozatait. A Staatskanzlei anyagából fontos: Provinzen, Vol. 1: Ungarn; Kaunitz-Voten 1767–1770, 1771–1776, 1777–1781, 1782–1783, 1784–1794. Külön tétel a Voten an die Ungarische Hofkanzlei, ebből fontos a Vol. 3, 1785–1791.

A Kabinettsarchiv sokak által használt anyagai a Vertrauliche Akten; itt találhatók a szabadkőműves iratok, a rendőrségi bizalmas iratok (köztük Martinovics Ignác és Laczkovics János Gotthardihoz, már a kilencvenes években írott levelei). Az 1765–1790 közötti évekre vonatkozóan itt, a Kabinettsarchiv Varia anyagában vannak II. József emlékiratai a hetvenes évekből, és ide került Zinzendorf Károly gróf hagyatéka: hivatalos iratai, naplóinak 52 kötete s az úgynevezett Vallomások, továbbá a naplók kivonatai – szinte tudatosan az utókor számára rövidített, lényegnek tekintett emlékanyag (Zinzendorf-Nachlaß, benne: Akten, Handschriften, Tagebücher, Confessions).

Megemlítjük még Bécsből a kifejezetten külügyi vonatkozású Hofkanzlei anyagát. Néhány ország követjelentését néztük meg, az angol, francia, svéd, porosz követet a válság éveiben, 1787–1790.

Külföldi levéltárakból merített anyag még: a párizsi Archives des Affaires Etrangeres, Correspondance politique ( Autriche ) állagából a No 332– No 356. E követjelentések és miniszteri utasítások kiegészülnek a Mémoires et documents No 42, Autriche (1757–1784), No 5, Pays-Bas (1712–1828), továbbá Suisse, Prusse és Angleterre irataival. A külföldi országok anyagának futólagos áttekintése a francia–osztrák viszony kétértelműségének felméréséhez hasznos volt. Megemlíthetők még az úgynevezett Suppléments, vagyis kiegészítő kötetek. (A francia levéltárak anyaga bőrkötésben, szorosan sorozva található, kezelésük így más, mint az osztrák vagy magyar levéltárak kartondobozaiban lévő önálló iratoké.). Ugyancsak használtam a párizsi Archives Nationales BI. 1084, 1085, Correspondance consulaire, Trieste (1777–1782) és a párizsi Archives de la Guerre, Archives Historiques, Reconnaissances, Autriche, No 1586 (1777–1804) iratait. Az itt talált magyar statisztikai adatok mutatják a franciak gyors és pontos tájékozódását.

A magyar levéltári anyagot az Magyar Országos Levéltár P (családi levéltárak), illetve C (helytartótanácsi levéltár) szekciójából, helyenként az A (kancelláriai levéltár) szekció irataiból idéztük. E hazai levéltári anyagot jórészt II. József uralkodásának idejére – a IV. fejezetben – hasznosítottuk, a teréziánus időszak bemutatása – az I. fejezetben – főleg a külföldi anyagra és a szakirodalomra épült.

Az összefoglaló, a 18. század egészét tárgyaló angol, francia és német kézikönyvek – mint az Oxford History, a Cambridge History, a Clio, a Nouvelle Clio sorozatok megfelelő kötetei, vagy a Th. Schieder szerkesztette Handbuch der europäischen Geschichte IV. kötete (Stuttgart, 1968, 19762) – sok részletmonográfia alapján adják meg a korszak összképet. Ezt színezi és gazdagítja az a kiadványcsoport, amelyet 1980, Mária Terézia halálának és II. József trónralépésének kétszázados évfordulója hívott életre: Maria Theresia und ihre Zeit (SalzburgWien, 1980); Maria Theresia als Königin von Ungarn (Halbturn, 1980); Österreich zur Zeit Kaiser Josephs II (Stift Melk, 1980) – e három kötet, egyben kiállítási katalógus, a tárgyi emlékek bemutatása és méltatása mellett a legfrissebb kutatási eredményeket is közölte –; továbbá: Ungarn und Österreich unter Maria Theresia und Joseph II (Wien, 1982); Maria Theresia als Königin von Ungarn (Eisenstadt, 1984). Végezetül kéziratunk lezárása után jelent meg, jobbára már idézett vagy idézendő szerzők tanulmányaival: Österreich im Europa der Aufklärung. I–II. Red. R. G. Plaschka, G. Klingenstein (Wien, 1985) – a bécsi centenáris kongresszus annotált anyaga.


Magyarország története 1686–1790
Kompromisszum az uralkodó és a rendek között (1711–1765) Tartalomjegyzék
A felvilágosult abszolutizmus Habsburg variánsaH. Balázs Éva