Ferenc József halála és Károly trónra lépése

A Múltunk wikiből
1916. november 21.
Ferenc József halála.
1916. december 2–22.
Konrad von Hohenlohe-Schillingfürst a közös pénzügyminiszter.
1916. december 13.
Koerber lemondása.
1916. december 30.
IV. Károly megkoronázása.

A békejegyzék előkészítése közben, november 21-én halt meg Ferenc József. Utóda a Ferenc Ferdinánd környezetében nevelkedett Károly főherceg lett, aki Ausztriában I. Károly császár, Magyarországon IV. Károly király néven uralkodott. Károly sürgette a békeakciót. Burián írja naplójában november 25-én: „Hosszú beszélgetés az uralkodóval. A békeakciót siettetni kívánja a német halogatással szemben.”[1]

A magyar uralkodó osztályok igen óvatosan fogadták az uralkodóváltozást. Károly és Tisza között meglehetősen hűvös volt a viszony Károly trónörökösi éveiben. Tisza ugyan már 1914. július 16-án felajánlotta szolgálatait a trónörökös főudvarmesterén keresztül, félreérthetetlenül célozva saját nélkülözhetetlen fontosságára, de a trónörökös nemigen tartott erre igényt. A trónörököspár 1915. augusztusi magyarországi látogatása alkalmából Tisza terjedelmes emlékiratot nyújtott át Magyarország közjogi helyzetéről, amellyel Ferenc Ferdinánd körének hatását kívánta ellensúlyozni. Hasonló szándék vezette akkor is, amikor másolatban elküldte a magyar kormány emlékiratát, amelyet az 1915. október 6-i közös minisztertanács elé terjesztett, s amelyben a dualista elvhez való ragaszkodás kifejeződött. Jellemző, hogy a trónörökös megköszönte a küldeményt, de a felajánlott személyes tájékoztatásra nem reflektált, Tiszát inkább a királyné informálása felé terelte.

A Tisza és a trónörökös közti viszony egyáltalában nem csökkentette a magyar miniszterelnök befolyását, mert Ferenc József nem osztotta meg hatáskörét Károllyal, és csak életének utolsó hónapjában, 1916 októberében vonta be örökösét az uralkodói döntések előkészítésébe. Tisza – és ebben az egész magyar vezető réteg támogatta – fellépett annak érdekében, hogy az új uralkodó sürgősen koronáztassa meg magát a magyar királyi koronával is. A magyar uralkodó osztályok attól féltek – és erre volt is alapjuk –, hogy az új uralkodó és környezete hajlik bizonyos föderalista elképzelések felé; a koronázásban biztosítékát látták a dualista szerkezet megőrzésének. Károly már november 23-án nyílt levélben utasította Tiszát, tegye meg a szükséges intézkedéseket mielőbbi megkoronázására. Tisza a koronázást egyben megcsappant tekintélyének megerősítésére is fel akarta használni, és az ellenzéki vezérek tiltakozása ellenére keresztülvitte, hogy a december 30-i koronázásnál a nádor helyett, mivel ez a méltóság 1848 óta nem volt betöltve, mint miniszterelnök ő tevékenykedjék.

Lábjegyzet

  1. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, Burián István iratai. 85. tétel. Napló, 1916.


1916, az első súlyos esztendő
A Monarchia békekezdeményezése Tartalomjegyzék