Forgách Miklós

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Forgách Miklós gróf

Wikipédia
1632
február vége A felső-magyarországi főkapitány Kassán elfogatja a parasztfelkelés vezérét, Császár Pétert.
március 4. Császár Pétert kétnapos vallatás és kínzás után kivégzik Kassán.

Makkai László

Császár Péter veszte és a felkelés újabb hulláma

A teljes cikk.

A barokk főúr

Esterházy elsősorban az erdélyi határ mentén igyekezett barátokat szerezni, vagy barátait kulcspozíciókba odahelyezni. Erdélyi politikájának beépített emberével, Csáky Istvánnal – aki Erdélyből később menekülni volt kénytelen – mindvégig jó kapcsolatot, sűrű levelezést tartott fenn, de különösen nagy gondot fordított arra, hogy az esetleges erdélyi támadások kivédésére hivatott kassai főkapitányságba lekötelezettjeit, barátai közül valakit vagy legalábbis jó katolikusokat állíttasson be, így Alaghy Menyhért után Forgách Miklóst, majd sógorát, Nyáry Istvánt, végül Forgách Ádámot.

Udvari iskola

A királyi Magyarországon az Esterházyakkal szinte egyenrangú udvartartó mágnások voltak a Batthyányak, Ferenc és katolizáló fia, Ádám, a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter, valamint a Forgách család tagjai, főleg a két kassai főkapitány, Miklós és Ádám, továbbá a Nádasdyak, Ferenc, Pál és az ifjabb, ugyancsak katolizált Ferenc, nagyapa, apa és fia, a Pálffyak közül pedig főleg Pál, a nádor. Ők honosították meg a barokk stílust Magyarországon, egyelőre idegen mesterekkel, de mint megrendelők elsőrangú műértést tanúsítva.

Műve

A bujdosók 1673. októberi krasznai és bihari gyűléséről, az ott kötött „unio”-ról és megválasztott deputációról 1673. október második felében Keczer Menyhért, Kende Gábor és Forgách Miklós számolt be Telekinek: Teleki Mihály levelezése, 1656–1679. VI. 514–521.