Forgách Simon

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Forgách Simon tábornok

Ghymesi Forgách Ferencz nagyváradi püspök Magyar historiája, 1540-1572. Forgách Simon és Istvánfi Miklós jegyzéseikkel együtt. A herozeg Esterházy-féle kéziratból közli Majer Fidél. Bevezette Toldy Ferencz.

Sinkovics István

A védelem költségei

A végvári katonaság több helyről kaphatta a fizetését. Forgách Simon főkapitánysága alatt a bányavárosi védőszakasz 21 várában 1354 lovas és 2080 gyalogos szolgált. Voltak közöttük német gyalogosok, magyar gyalogosok, lovasok (külön jelölés nélkül) és magyar lovasok. A 490 német gyalogost vagy külön várakban helyezték el, vagy együtt a többiekkel; Murányban például a belsővárban kaptak helyet, míg a magyar gyalogosok a külsővárba kerültek. A katonaságnak mintegy a fele az Udvari Kamarától, fele a Körmöci Kamarától, nyilván a pénzverés jövedelméből kapta a zsoldját. A német gyalogosokat egytől egyig, de másokat, így magyar lovasokat is – az Udvari Kamara fizette. Voltak, akik nem a kamaráktól kapták fizetésüket. Az esztergomi érsekhez tartozó Érsekújváron 285 lovast és 200 gyalogost az érsekség jövedelmeiből tartottak. Két helyen említettek a főurak és a vármegyék által kiállított „állandó katonákat” (szám szerint 149-et), akiknek költségeit a kiállítók fedezték.

A rendek a Magyar Tanács hatáskörének növeléséért

Még az 1576 elején tartott országgyűlésen történt – ahol Miksát Rudolf ifjabb király és Ernő főherceg képviselte –, hogy Rudolf javaslatára a király előterjesztést tett: a vármegyék ne fizessenek adót, és ne állítsanak állandó katonaságot, hanem vállalják a végvári őrségek fizetését. A fizetetlen katonaság rablásainak úgy lehetne legegyszerűbben elejét venni, ha a vármegyék maguk fizetnék a zsoldot. A Dunán inneni vármegyék, élükön Pozsony vármegyével, Forgách Simon főkapitánysága alatt hajlandónak is mutatkoztak erre. Egyúttal azt várták, hogy több vármegye szintén megfelelő számú katonát fog tartani, és az uralkodónak csak e védelmi erő kiegészítéséről kell gondoskodnia.

Műve

A végvárak nehéz helyzetére: Forgách Simon előterjesztése Ernő főherceghez, 1576. november 8. Kriegsarchiv Alte Feldakten 1577-4-2.

Irodalom

Thaly Kálmán, Ghymesi gróf Forgách Simon tábornok mint író (Irodalom- és míveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból. Budapest, 1885)