Fraknó

A Múltunk wikiből

Fraknóváralja, németül 1972-ig Forchtenau, ma Forchtenstein, horvátul Fortnava

község Ausztriában, Burgenland tartományban, a nagymartoni járásban
Wikipédia
AUT Forchtenstein COA

Zimányi Vera

Demográfiai feltételek

  • Ugyancsak dinamikus népességnövekedés tapasztalható a Vas vármegyei németújvári uradalom 1576., 1588. és 1599. évi urbáriumaiban, éspedig nem csupán azokban a falvakban, amelyekbe horvát telepesek költöztek be, hanem a német és magyar lakosságú falvakban is. Még ezeknél is nagyobb arányú népszaporulatot találunk a Sopron vármegyei fraknói és kismartoni domíniumokban, ahol szintén 1515-tõl fogva állanak rendelkezésünkre összehasonlítható adatok.
  • A 16. század elejéről való fraknói (Sopron vármegye) és az 1566. évi mosonmagyaróvári urbárium egy sor régen, részben a 15. században elpusztult falut sorol fel, melyek soha többé nem épültek újjá.

A jobbágytelkek rendszerétől független szőlőművelés

Egy 16. századi feljegyzés szerint Fraknó környékén vörösbort, Sopronban és Ruszton főleg fehéret, a Lajta-vidéken vegyesen, vöröset és fehéret is termeltek.

Sinkovics István

A magyarországi központi igazgatás

Sőt Ferdinánd nemcsak az Udvari Kamarának, hanem a Magyar Kamarával forma szerint egyenrangú Alsó-Ausztriai Kamarának is beleszólást biztosított a Magyar Királyság jövedelmeinek kezelésébe. Az ország nyugati határán az előző században elzálogosított várakat (köztük Fraknót, Kismartont és Kőszeget) a rendek ismételt kérésére sem engedte visszaváltani: így ezek az Alsó-Ausztriai Kamara felügyelete alatt maradtak.

Makkai László

Az államháztartás pénzzavarai

Ugyancsak eredményes volt a 15. században Alsó-Ausztriához csatolt területek (Kőszeg, valamint a borostyánkői, kaboldi, fraknói, kismartoni és szarvkői uradalmak) visszakebelezéséért folytatott küzdelem, melynek kedvező kimeneteléhez majd Rákóczi György beavatkozása adja meg a végső lökést. Az ország integritásának elvi győzelméből a gyakorlati hasznot a magyar mágnások húzták, akik a csökkent értékű pénzzel könnyen kifizették az osztrák zálogbirtokosokat. Az oroszlánrészt Esterházy nádor szerezte meg Kismartonnal és Fraknóval, melyek a hatalmas családi vagyon központjai lettek. A rövidebbet a jobbágyok húzták; a korábbiaknál súlyosabb terheket róttak rájuk.

Zimányi Vera

Nemesek és jobbágyaik küzdelme a szűkülő piacokért

Élénk piacra elsősorban olyan területen találunk példát, ahol a kor magyarországi viszonyaival mérve jelentős városok és mezővárosok hálózata húzódott. Ilyen kedvező piaclehetőségekkel rendelkező területei az országnak — többek között — a Sopron, Kismarton és Ruszt körül fekvő fraknói, kismartoni és lánzséri uradalmak, amelyekből Bécsújhelyre is gyorsan és jó utakon lehetett eljutni, sőt, amelyek számára Pozsony és Bécs is elérhető távolságban feküdt. Ezért kiváló, az országos átlagnál sokkal kedvezőbb értékesítésre nyílt lehetősége e vidék lakosságának. Itt érzékelhető a depressziós fejlődés ellenpéldája, a jó piac szerepe. Már a 16. század utolsó harmadában, amikor az uradalmak az Alsó-Ausztriai Kamaránál voltak zálogban, a jobbágyok teljes egészében pénzen váltották meg robotmunkájukat. Az 1620-as években aztán Esterházy Miklós szerezte meg a fraknói uradalmat, aki egyéb magyarországi birtokainak mintájára itt is élénk majorkodtatásba kezdett, és a korábban pénzen megváltott robotot ténylegesen igénybe vette. A természetbeni szolgáltatások nagy részét — még az uradalom által bérelt gabona- és bortizedet is — továbbra is pénzen válthatták meg a jobbágyok. 1646-ban pedig a falvak egész sorával kötött kontraktust az uradalom, s az eddig különféle címeken szedett különböző pénzfizetségeket helyett egy összegben megállapított pénzszolgáltatást róttak ki az egyes falvakra, oppidumokra, néhány száz forinttól 2100 forintig terjedő összegben. Ebből – ha a zselléreket is beleszámítjuk, és az összegeket egyenlően elosztjuk – egyes helyeken átlag 16-18, máshol 8-12 forint jutott egy-egy háztartásra. E viszonylag rendkívül fejlett piacviszonyokkal és pénzgazdálkodással rendelkező területen az „örökös jobbágyság” korszakában is mindvégig megmaradt a jobbágyok legális elköltözésének lehetősége, ha az uradalomnak lefizették az értékeik 10%-ában megállapított „Abzuggeld”-et. E kedvezőbb feltételek kialakulásához mindenképpen hozzájárul az is, hogy korábban az Alsó-Ausztriai Kamara mint földesúr haladóbb, fejlettebb módszereket honosított meg ebben az uradalomban, mint a magyarországi földesurak, s ezt a fejlettebb igazgatási rendet azután az Esterházyak is megtartották. Nemcsak a fraknói, hanem a lánzséri uradalomban is ez a gyakorlat alakult ki. Az uradalmi bevételeket vizsgálva úgyszólván egyedül itt találjuk azt a kivételesnek számító helyzetet, hogy az uradalom nem a kocsmáltatásból húzta a legnagyobb pénzjövedelmet, mint másutt, hanem a jobbágyok pénzadójából.

R. Várkonyi Ágnes

A majorsági gazdálkodás változásai

  • A Dunántúl legnagyobb birtokos családja, az Esterházy család a fraknói és kismartoni uradalom majorjain egész korszakunkban eredményesen, egyenletesen gazdálkodik, noha az antaui majort időközben jobbágyoknak adta bérbe.
  • Még a kivételes helyzetű fraknói uradalomban is, ahol a tehetős telkes gazdák tömege váltotta meg szolgáltatását egy összegben, a majorsági tartozékokon való szántóművelés jelentős része a jobbágyok úrbéri kötelessége.

Művészetek

A világi építészet súlypontja a nagybirtokra és a városokra helyeződött. Esterházy Pál Fraknón építkezett, 1687-ben a nádor lovas szobra került a kastélyra, s még 1696-ban is számos kőfaragó, szobrász, soproni mester és egy Pallas nevű stukkátor dolgozott az épületen. brunóci (Nyitra vármegye) várkastélyát 1687–1695 között építtette át egyemeletes, lakályos rezidenciává. Az aulikus nagybirtokos új életformáját szolgálta Savoyai Eugén 1702-ben Ráckevén Johann Lucas von Hildebrandtnak, az ausztriai német barokk egyik legjelentősebb mesterének tervei szerint épített kastélya. Korszakunkra épült újjá a csáktornyai kastély, a Zrínyiek törökellenes harcainak emlékét idéző, 1680 körül készült festményekkel. Az elhanyagolt és leromlott birtokait elfoglaló II. Rákóczi Ferenc a sárospataki és a nagysárosi kastélyt tette lakhatóvá, s nagy gonddal hozatta rendbe a háromemeletes ecsedit. Rákóczi Erzsébet kistapolcsányi kastélyát 1694-ben állították helyre.

A köznernesek ugyancsak igyekeztek korszerűsíteni kúriáikat és kastélyaikat. A dunántúli boltíves, tornácos köznemesi kúriák első emléke a sümegi Cseh László-féle tornácos ház. Klobusiczky Ferenc 1686-ban emeletet húzatott zétényi (Zemplén vármegye) kastélyára. Orosz Pál 1690-ben Ispán Ferenc egykori igen szép mikóházi kastélyát restauráltatta. Szirmay István pazdicsi (Zemplén vármegye) kastélyának főtermét Metzner Ézsaiás eperjesi festő keze alól kikerült történeti festmények ékesítették. A szabad királyválasztás történeti jeleneteit ábrázolták a Perényi család nagyszöllősi kastélyának festményei.

Az Esterházy Pál fraknói kastélyában elhelyezett nagyméretű kompozíciók a család tagjainak török harcait ábrázolják.

Irodalom

H. Détári Angéla, A fraknói Esterházy-kincstár a történeti források tükrében (Magyarországi reneszánsz és barokk. Szerkesztette Galavics Géza. Budapest, 1975);