Fraknói Vilmos

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2017. január 19., 09:47-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

1874-ig Frankl Vilmos

Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.
történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia titkára
Wikipédia
Fraknoi Vilmos.jpg

Vörös Károly

A társadalomtudományok

A kiegyezést követő évtizedben még az emigrációból hazatérő Horváth Mihály a vezető történetíró, akinek az 1860-as években Svájcban kiadott nagy összefoglaló munkáit, a nemesi liberális-nemzeti történetírás reprezentatív alkotásait most itthon újra kiadják. Utána két katolikus pap-történetíró, Ipolyi Arnold, majd Fraknói Vilmos kerül a történeti kutatást irányító intézmények – a Magyar Történeti Társulat és az Akadémia Történettudományi Bizottsága – élére, míg a folyóiratok és kiadványsorozatok szerkesztésében az Erdély 16–17. századi történetével foglalkozó Szilágyi Sándor játszik vezető szerepet.

Művei

Ipolyi Arnold, Frankl Vilmos, Pauler Gyula, Salamon Ferenc és Szabó Károly együttes véleményét kiadta a Magyar Tudományos Akadémia: Jelentés a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában (Budapest, 1883).

Irodalom

Rottler Ferenc, Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) (Századok, 1969. 5–6.).