Frangepán Ferenc

A Múltunk wikiből

hasonló névvel lásd: Frangepán Ferenc bán; Frangepán Ferenc Kristóf

Frangepán Ferenc János

1490 körül – Pozsony, 1543. január
megyés püspök, diplomata
Wikipédia

Sinkovics István

Újabb koronázás Fehérvárott

A országgyűlés ezután egy sor kérdésben rendelkezett. Elsősorban azokról intézkedett, akik még Szapolyai pártján álltak. A vele együtt Erdélybe távozóknak, név szerint felsorolt főrendi híveinek és a hivatalban levő összes vármegyei főispánnak Szent Katalin napjáig (november 25-ig) adtak haladékot, hogy Ferdinánd hűségére térjenek. A főrendek közül megemlítették Erdődy Simon zágrábi püspököt, Bánffy Jánost és Bánffy Antalt, Tahy Jánost és Homonnai Ferencet. Egyesekről viszont hallgattak, így például Werbőczy Istvánról; úgy látszik, róluk eleve lemondtak. Nem szóltak a János megbízásából Lengyelországban tartózkodó Frangepán Ferencről és Brodarics Istvánról sem, akik a megszabott időpontig nem is jelenhettek volna meg Ferdinánd előtt.

Kormányválság János királyságában

Szapolyai udvarának életére súlyos tehertételként nehezedett, és ellentéteket váltott ki Gritti hatalma. A vele jött idegeneken kívül volt néhány magyar híve, mint Dóczy János vagy Batthyány Orbán, akiket elhalmozott adományaival. Mellette állt Brodarics István és Frangepán Ferenc, akik még mindig őszintén hitték, hogy a kormányzó távol tudja tartani az országtól a törököt.

Kísérletek a török feltartóztatására

1535 szeptemberében viszont a töröktől óvatosan távolodó János új feltételekkel küldte követeit, Brodarics Istvánt és Frangepán Ferencet V. Károlyhoz, aki a török fölött aratott tengeri győzelem és Tunisz meghódítása után Nápolyban tartózkodott. Ezek szerint bizonyos engedmények árán és biztosítékok mellett kész egyezségre lépni Ferdinánddal. Miután Ferdinánd sem idegenkedett a megegyezéstől, V. Károly császár pedig János feltételeit elfogadhatónak ítélte, megkezdődtek a tárgyalások. A korábbi ellentétek azonban újból felszínre kerültek, ezért a császár úgy határozott, hogy a közvetlen kapcsolat felvételére saját diplomatáját, Johann Wese volt lundi érseket küldi Magyarországra.

A váradi béke

A békekötésre több körülmény szorította a két királyt. Ferdinándot bátyja következetesen a megegyezésre ösztönözte, s erre az útra terelték a töröktől elszenvedett sorozatos diplomáciai és katonai vereségek is. Attól is tartott, hogy ha elzárkózik a béke elől, reménytelen helyzetében ellenfele átadja az országot a töröknek. János személyi okokból is érdekelt volt a megegyezésben, mert Izabella lengyel királyleány kezét csak királysága elismertetése után nyerhette el. Az is nagy súllyal esett latba, hogy ő és a tárgyalásokat folytató hívei – Frangepán Ferenc, Brodarics István és Fráter György – csalódtak a török szövetségben, és a válságból kivezető utat a belső háborúság megszüntetésében keresték.

János király halála

A másik csoport viszont – ebbe tartozott Perényi Péter, Frangepán Ferenc, Petrovics Péter, Bebek Ferenc, Balassa MenyhártFerdinánd alatt kívánta egyesíteni az országot, de úgy, hogy a váradi béke eredeti formájában valósuljon meg, tehát a császár nyújtson komoly segítséget a török ellen. Különben János király halálát a török fogja kihasználni: vagy leplezetlenül, vagy a királyfi védelmének címén teszi rá kezét az országra. Ha a császár nem tud segíteni, vegye rá Ferdinándot, hogy mondjon le a hatalmában levő területekről, és az ország egységesen keresse megmentése lehetőségét.