Gárdonyi Géza

A Múltunk wikiből

Ziegler Géza

Gárdony–Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.
író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
Wikipédia

Geza Gardonyi
1898.
Gárdonyi Géza: Az én falum című elbeszéléskötete.
1901.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye.

Bóna István

A hunok

Bárhonnan származik is, bárhogyan öröklődött is a néphit, hogy Attila valahol a Tisza-vidéken nyugszik, ez a hit megfelel a történelmi igazságnak. Nem felel meg viszont, hogy Attilát elterelt, majd medrébe újból visszaeresztett folyóvízbe, hármas, arany-, ezüst-, vaskoporsóba temették volna el – erről a múlt század közepéig senki sem tudott és senki sem írt hazánkban. Attila temetésének a ma történelmi igazságként számon tartott költői változata a múlt század közepén keletkezett. Mégpedig többszörösen félreértve és félreértelmezve az Attilát személyesen is ismerő Priscosnak a temetéssel közel egykorú tudósítását. Már az újkori legendát veszik át, s bonyolítják egyre művészibbé Attila temetését nagy íróink, Jókai és Gárdonyi.

Szabó Miklós

A népi-nemzeti kultúra felbomlása és átalakulása

Az idilli, patriarchális népszemléletet a század végén Gárdonyi Géza vitte el a Göre Gábor-figura népet karikírozó végletéig. Gárdonyi személyes élethelyzetében is azt a pozíciót foglalta el, ahonnan a nép gyámolításra szoruló, gyermeki tisztaságú és gyermeki naivitású lények gyülekezeteként szemlélhető: a katolikus néptanítóét. Tanítóskodása élményeiből születtek a paraszti tárgyú elbeszéléseit tartalmazó „Az én falum” című kötet (1898) könnyes-érzelmes, népszerető írásai is.

A népi-nemzeti irodalom anekdotaformájának meghaladása: Krúdy és Móricz

Móricz Zsigmond szemléletének átalakulásáról, az átalakulás társadalmi indítékairól és jelentőségéről más összefüggésben már történt említés. Klasszikussá vált novellája a „Hét krajcár” (1908) a Nyugat első évfolyamában jelent meg. Felépítésében szimbolizálhatja az átváltást az idill nyomorlátástól a szociálradikális nyomorábrázoláshoz. Az írás „local couleurje” még mintha Gárdonyié volna, mintha a nyomor idillje akarna lenni.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

A századforduló óvatos liberalizmusának képviselői közül néhányan – Ambrus Zoltán, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Kiss József – a polgári forradalommal szemben is a teljes politikai passzivitást választották.

Irodalom

Emlékkönyv Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára. A bevezető tanulmányt írta Bóka László (Budapest, 1963);