Géza király

A Múltunk wikiből

Magnus

Lengyelország, 1044? – ?, 1077. április 24. vagy 25.
herceg (1063–1074), király (1074–1077)
Wikipédia
Vác, statue of Geza I.jpg
1064
január: Győrött az országnagyok békét hoznak létre Salamon és I. Béla három fia, Géza, László és Lampert között.
húsvét: Salamont királlyá koronázzák Pécsett. (Uralkodik 1074-ig.)
Salamon és Géza serege, a horvátokat és a záraiakat segítve, Contanero Domokos velencei dogét kiszorítja Zárából.
Felszentelik az Ata (Otho) nádor által alapított zselicszentjakabi monostort.
1068
A Moldvában lakó "kunok", valójában besenyők, Osul vezérletével a Tiszántúlt dúlják; Salamon, Géza és László serege Kerlésnél tönkreveri a zsákmánnyal visszavonulókat.
1071
Salamon és a hercegek elfoglalják Nándorfehérvárt. Konfliktus tör ki Salamon és a hercegek között.
1072
Szláv felkelés tör ki a bizánci birodalom macedóniai részén; Salamon király Géza herceggel Nisig kalandozik.
1073
A Salamon király és a hercegek közötti ellentét feloldására a főurak Esztergom mellett békéltető tárgyalást kezdeményeznek, mely nem vezet eredményre. Salamon Németországból, László Morvaországból hív segítséget.
1074
február: Salamon seregével átkel a Tiszán, és a kemeji részeken megveri Géza seregét.
március 14. Géza, László és Ottó morva herceg serege Mogyoródnál megveri Salamon és szövetségesei seregét. Salamon Moson és Pozsony várába vonul vissza.
I. Géza trónra lép. (Uralkodik 1077-ig.)
augusztus–szeptember: IV. Henrik sereget küld Salamon megsegítésére, de a Pozsonyon át Vácig vonuló sereget Géza visszavonulásra készteti.
1075
tavasz Géza herceg levelet vált VII. Gergely pápával; a pápa feltételek ellenében hajlandó volna Gézát királynak elismerni.
Géza királlyá koronáztatja magát, és megalapítja a garamszentbenedeki apátságot.
Fő méltóságviselők: László herceg, Nehémiás esztergomi érsek és Gyula nádor.
1075 körül
I. Géza koronát kap VII. (Dukász) Mihály bizánci császártól.
1075-1077
I. Géza vásári reformja, szombatnapi vásárhelyek létesítése.
1077
január 25-27. IV. Henrik Canossa-járása.
április 24. vagy 25. I. Géza halála. I. László követi a trónon. (Uralkodik1095-ig.)

Bartha Antal

Az etelközi magyarok politikai berendezkedése

Anonymus előadásában a honfoglaló magyarok bevették Kijevet, és az eseményekben a kunokat is szerepelteti, aki anakronizmus, mert az utóbbiak a XI. század dereka táján nyomultak elő a kelet-európai sztyeppre. A gesta szövege Kálmán 1095. évi és Géza király 1115. évi hadjáratának emlékét anakronisztikus módon kapcsolta össze a honfoglalás előtti eseményekkel. A középkori tudósok eljárásában a kései események múltba vetítése nem volt szokatlan.

Györffy György

Új egyházi alapítások, újjászervezés

A tizedik püspökség – a váci – alapításáról tudunk a legkevesebbet, sőt a váci Szűz Mária-egyház alapítását a krónikának egy legendás színezetű későbbi betoldása I. Géza és Szent László herceg alapításának mondja.

A német támadás és egy nomád invázió elhárítása

Béla Lengyelországban született két kisfia, Géza és László még amúgy sem jöhetett szóba hercegi rész igénylőjeként.

A korona és kard viszálya

Béla azzal foglalta el a dukátust, hogy a szeniorátus rendje szerint ő örökli a trónt, és mivel már ekkor két fia volt, Géza és László, s rövidesen harmadik is született, Lampert, ágának uralma hosszú időre biztosítottnak látszott.

Béla ezer napja

  • I. Géza – mint herceg – apja jó obulusainak verését folytatta, királyként pedig apjáénál 18 %-kal nehezebb pénzt veretett. Ami a nagy dénárokat és az 1 bizánci arany = 40 dénár értékarányt illeti, nehéz súlyú dénárt először Szent László veretett, éspedig a krónikában említett 1 pensa = 40 dénár arányban. A krónikás tehát az 1063–1095 közötti korszak pénzügyi újításait mind I. Béla javára írta. A szombatnapi vásárok bevezetése nem I. Béla, hanem I. Géza műve volt, s a kötött árszabás intézménye mint a vásári rendtartás velejárója valószínűleg ezzel volt kapcsolatos.
  • 1063 nyarán határozta el Nordheimi Ottó bajor herceg sürgetésére a német birodalmi gyűlés, melyben a tizenhárom éves IV. Henrik nevelőinek, Anno kölni és Adalbert brémai érseknek volt igen nagy szava, hogy birodalmi sereggel visszaszerzik Salamon és német menyasszonya számára a magyar trónt. Béla – értesülve a mozgósításról – követeket küldött a német udvarba, és a háború elkerülése érdekében felajánlotta, hogy átadja trónját Salamonnak, amennyiben a dukátust megtarthatja, és túszul felajánlotta idősebb fiát, Gézát. A német kormányzat azonban nem volt hajlandó egyezkedni és a hadikészületeket leállítani. Válaszként Béla elrendelte a nyugati határ elzárását és a várak megerősítését. Mielőtt azonban a harctérre vonult volna, dömösi kúriájában rászakadt a trónépítmény. Életveszélyesen sérült állapotban vitték a nyugati határra, ahol a német előnyomulás kezdetén meghalt. A német sereg nem tudva keresztülhatolni a gyepűkön Salamon magyar híveinek egy csapatát egy rejtett lápi úton előreküldte, s ezek segítségével kézre kerítette Moson várát. Mivel Béla meghalt, vele levő fia, Géza feladta a harcot, és két öccsével együtt Lengyelországba menekült, átadva a terepet a koronás királynak.

Salamon és Géza

Önálló cikk.

Fegyverszünet. Pénzügyi reform.

Önálló cikk.

„Aktív” külpolitika

Önálló cikk.

Belháború. Géza uralma.

Önálló cikk.

László egyeduralmának biztosítása

  • Amikor Géza 1077. április 24-én vagy 25-én meghalt, a magyar uralkodó osztály és a vitézek a Pozsonyba szorult Salamon király és a dukátust kézben tartó rangidős László herceg közül egy akarattal Lászlót választották királlyá.
  • Géza király özvegye, a görög Szünadéné nem maradt az országban.
  • László megválasztása után nem koronáztatta meg magát, a krónika késői, legendás betoldása szerint azért nem, mert „égi koronára” vágyott. Valójában Géza néhány éve nyert bizánci koronájának személyi vonatkozásai olyan mértékben köztudottak voltak, hogy még nem alakulhatott ki legalizáló ereje.

A király kincstára

  • László előszőr a Géza által vert 0,6 gramm súlyú dénár, tulajdonképpen féldénár vagy obulus verését folytatta, de már második veretétől kezdve rátért a 0,65–0,7 gramm körüli nehezebb dénárokra, majd uralkodása második felében elkezdte az elődeiét meghaladó súlyú, 0,80 gramm körüli dénárok verését, melyből összesen három veret készült.
  • Tovább éltek a régi templomos helyek vasárnapi vásárai és a Géza kori „szombathelyek", de László már el is rendelte, hogy új vásárt vasárnap tartani nem szabad.

Szentté avatások

Ilyen módon tisztelték Magyarországon 1048 után Gellért püspököt Csanádon, valamint az István király idejében Magyarországra jött lengyel András–Zoerardot és követőjét, Benedeket. Mindkettő a zobori apátságban lett szerzetes, és a Trencsén melletti vadonságban, Szkalkán halt meg; az első önsanyargatás folytán, a második a környékbeli erdei latrok áldozataként. Mindkettőjüket a nyitrai főtemplomban temették el, és Benedek aszkétaláncának felét Géza herceg (1063-1074) mint ereklyét szerezte meg magának.

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

A Száva szigetén elterülő Szerémvár, az ókori Sirmium, egy ortodox bolgár püspökséggel 1018-ban jutott görög kézre. A görög uralom alatt új görög püspökséget létesítettek, és amikor 1071-ben Salamon, Géza és László elfoglalta Nándorfehérvárt, Szerémvár – átellenben a honfoglalás óta magyar kézen levő Szávaszentdemeterrel – magyar kézre került.

Külpolitika. Horvátország megszállása.

  • László uralkodásának első felében – a nagy elődök, Géza és Szent István példáját követve – be nem avatkozási külpolitikát folytatott.
  • Amikor 1062-ben Contanero doge Zárát és a dalmát végeket elfoglalta, Salamon és Géza foglalta vissza Péter király számára, s e jó viszony jele, hogy Géza húgát Zelemér Demeter horvát főúr nyerte feleségül.
  • Mihelyt I. Géza és felesége, Szünadéné 1074 tavaszán trónra lépett, eldőlt a horvát trón sorsa, sógoruk, Zelemér lett a király.
  • László, akinek néhány éve még négy örököse volt, nemrég vesztette el öccsét, Lampertet és unokaöccsét, Dávidot. Most, amikor Géza király két fia, Kálmán és Álmos között kellett választania, Kálmán mellett döntött, annak ellenére, hogy Kálmán felszentelt püspök volt, és – úgy látszik – szembefordult vele a döntő egyházpolitikai kérdésben.

Kálmán király és Álmos herceg

Nincs a magyar történelemnek még egy olyan alakja, akit a középkori udvari történetírás annyira befeketített volna, mint Könyves Kálmánt. Története a Magyar Krónikában így indul: „Géza király fia, Kálmán sietve megtért Lengyelországból, megkoronázták és teljességgel átengedte Álmos hercegnek a dukátust. Amint a továbbiakból kitűnik, Kálmán idejében sok gonosz dolog történt.

Kristó Gyula

Állattenyésztés

I. Géza király a barsi Susalt erdőkkel és vadászokkal már 1075-ben a garamszentbenedeki apátságnak adta.

A gazdálkodás keretei

1075-ben I. Géza király Garamszentbenedeknek adta az udvardiak födjét, ahol a királynak curiája volt, s amelyet I. László király sororjával együtt, akit Lampert feleségül vett, a comesnes adott. Lampert comes a praediumot összes tartozékával együtt nyerte el.

Kézművesség

I. Géza király 1075-ben a Váchoz közeli Naszály-erdő mellett lakó és a Duna fövenyéből aranyat mosó királyi aurifexet (aranyművest), Neskut és fivéreit a garamszentbenedeki apátságnak adományozta. Az aranymosók egyben ötvösök is voltak, akik maguk dolgozták fel a nyersanyagot.

Irodalom

Salamon és Géza uralmára fő forrás a Magyar Krónika: SRH I. 351. kk.; Lampert: Gombos II. 1391—1393. és VII. Gergely registrumkönyve: Fejér, Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civiles I. 420—427. Történeti összefoglalása: Büdinger, Ein Buch Ungarischer Geschichte 16—63; Pauler, A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I2. 114—135; Meyer von Knonau ahrbücher des deutschen Reiches unter Heinrich IV. und Heinrich V I. 344. kk.; Salamonra lásd Wertner, Az Árpádok családi története 128. kk., Gézára ugyanott 176. kk. Salamon és Géza viszonyához lásd Kristó Gyula, Századok 108. 1974. 591. kk. Attila kardjára lásd Z. Tóth, Attila's Schwert (Budapest, 1930). 204. kk. és P. E. Schramm, Herrschaftszeichen und Staatssymbolik (Stuttgart, 1954-1956). II. 485—491.

A pénzügyekkel kapcsolatban Jehuda-ha-Kohen döntvénytárára lásd Wenzel, Árpádkori új okmánytár VI. 573—578; Salamon pénzverésére lásd Hóman, Magyar pénztörténet 224. kk. Salamon okleveleit lásd Szentpétery, Az Árpád-Házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 15. sz.; adománya: PRT I. 592.

I. Géza házasságához lásd R. Kerbl, Byzantinische Prinzessinnen in Ungarn zwischen 1050—1200, und ihr Einfluss auf das Arpadenkönigreich (Wien, 1976). 1—57. Vesd össze még az Insignia Regni Hungariae. I. (Budapest, 1983) tanulmányait.

Salamon Géza kori pozsonyi tartózkodásához vesd össze SRH I. 400—403. A szombatnapi Gézavásárára lásd Györffy, Budapest története 270. Géza pénzeit lásd CNH I. 23—25; Hóman Magyar pénztörténet 227. kk.