Görgényszentimre

A Múltunk wikiből
(Görgény szócikkből átirányítva)

Görgény, románul Gurghiu, németül Görgen vagy Sankt-Emrich

falu Romániában, Maros megyében
Wikipédia
Gurghiu panoramic
1660
december 31. Erdélyi országgyűlés Barcsai és Kemény hívására Szászrégenben. (Tudomásul veszi a Görgény várában tartózkodó Barcsai Ákos lemondását a fejedelemségről.)

Makkai László

Rendteremtő belpolitika

A központosítás persze nem pusztán az uralkodó szándékain múlik, hanem elsősorban a társadalom szerkezeti felépítésén. Ha a központi hatalom a maga hivatalnokszervezetével nem képes az egész szerkezetet átfogni, hiába csikar ki elvi engedményeket, döntéseit nem tudja keresztülvinni. Bethlen hamarosan ráébredt erre, s a következő évben már radikálisabb eszközökhöz nyúlt. Sikerrel kísérelte meg, ami a Habsburg-kormányzatnak nem sikerült, a koronajavak visszaszerzését. Az 1615. évi országgyűlést azzal lepte meg, hogy eléje terjesztette a fiskális jószágok pontos összeírását. A lista hosszú volt: Huszt, Kővár, Szamosújvár, Várad, Gyalu, Kolozsmonostor, Gyulafehérvár, Déva, Fogaras, Udvarhely, Görgény, Törcsvár, Karánsebes, Lugos, Lippa, Jenő várai és hatalmas uradalmai mellett számos város szerepelt rajta a harmincadokkal, sóaknákkal, bányákkal és vashámorokkal együtt.

Zimányi Vera

A mezőgazdasági termelés technikája

Az ország különböző részein fekvő majorok igen eltérő fejlettségi szintet mutattak. Voltak közöttük olyanok, amelyeknél a majorsághoz tartozó földeket még nem különítették el határozottan a falu földjeitől, csupán meghatározott mennyiségű gabona elvetésére és az úr számára való betakarítására kényszerítették a jobbágyokat. Ilyen archaikus állapotokat találunk a 17. század első felében a görgényi és kővári uradalmak hegyvidékein, és részben még a munkácsi uradalom Szernye vidéki falvaiban is.

R. Várkonyi Ágnes

Kemény János fejedelemsége és a furcsa hadjárat

Montecuccolinak 1661 júliusában azonnal indulnia kell Erdélybe, ezzel Wesselényi feladata semmissé válik, Zrínyit pedig szigorúan utasítják: hagyja abba Zrínyi-Újvár építését, a félig fölhúzott falakat rombolja le. Zrínyi és Montecuccoli egyaránt tiltakoznak a Haditanács látszólag esztelen parancsai ellen. Zrínyi megtagadja az engedelmességet, elsorolja érveit, majd leszögezi: „készségesen állok utolsó csepp véremig a kereszténység szolgálatába … Akik pedig üres félelemből magamra hagynának ebben a hasznos munkában, sőt akadályoznának, azokat az Isten ítélőszéke és rettenetes ítélete elé idézem”.[1] Montecuccoli pedig azért tiltakozott az új parancs ellen, mert jól látta, hogy az egyetlen ütőképes hadsereg elpusztul, hiszen erre a hosszú útra előre kellett volna gondoskodni ellátásáról. Július végén mégis elindult, és Felső-Magyarországon át nagy kerülővel augusztus közepére érkezett meg Tokajhoz.

Kemény János néhány ezer főnyi hadával nagy várakozással vonult Montecuccoli hadserege elé. Augusztus végén a Szilágyságban, Goroszlónál megegyezett a két sereg, és néhány napos pihenő után, a török elleni döntő ütközet reményében mindenfelől sereglő erdélyi és magyarországi csapatokkal állandóan növekedve, de nagy élelmezési gondokkal küzdve vonult be Kolozsvárra. Eközben a Dunántúlon Batthyány és De Souches tábornok elfoglalta Vált, Zsámbékot, Ercsit, Zrínyi pedig mélyen becsapott a török területre. Erdélyben császári őrséget helyeztek el Kővár, Székelyhíd, Fogaras, Görgény, Déva váraiban és Szamosújvárott.

Apafi fejedelem és a Köprülü-kísérlet

Apafival azonban ismét jó politikus és óvatos uralkodó került a fejedelmi székbe. A rendkívül művelt főúr, akit könyvei mellől kényszerítve emelt uralkodónak a török, azonnal szakított a megtorló politikával, a Kemény-pártiaknak általános amnesztiát hirdetett, megnyerte a szászokat, megcsendesítette a székelyeket, elérte, hogy a német őrség elhagyja Görgényt, majd Fogarasból is kivonuljon Szatmárra.

Bányavállalatok és uradalmak üzemei

A görgényszentimrei papírmalom, amely három kerékkel és húsz kalapáccsal működött, valamint a gyulafehérvári collegium és nyomda céljait szolgáló papírmalom a fejedelmi udvar igényein kívül részben a belső piac papírszükségletét elégítette ki a Michael Apafi Princeps Transilvaniae vízjellel ellátott és elég silány minőségben gyártott termékekkel.

A tőkés ipar csírái

Polgári bérlők, Sáfár Mátyás, Rittig János kezén működik ideig-óráig két jelentős erdélyi papírmalom: a lámkeréki és a görgényszentimrei.

Makkai László

Magyarok, románok, szászok Erdélyben

A fenti példák egyéb forrásokból még más községekkel is szaporíthatók, de általános tájékoztatást nyújt a kortárs, mikor megjelöli a pusztulás fő helyeit: „E romlást szenvedék a helyek: Kolosvár, Deés tartomány vidéki, Gyalu, Bánffihunyad, Kalotabeliek, Görgény, Beszterce vidéke és nagy sok többen.”[2]

R. Várkonyi Ágnes

Az aulikus magyar rendek és a pozsonyi országgyűlés

Rabutin haderejét Esze Tamás ezredei a Kajáni-hágónál nem tudták feltartóztatni, és a császári sereg csaknem egész Erdélyt birtokba vette, csak a görgényi várat védte még közel fél évig a palotás ezreddel a székely katonaság, érzékeny veszteséget okozva Rabutin generálisnak.

Lábjegyzetek

  1. Zrínyi levele a Haditanácsnak, Légrád, 1661. július 5. Zrínyi Miklós összes művei. II. Sajtó alá rendezte Csapodi CsabaKlaniczay Tibor. Budapest, 1958. 307.
  2. ETA I. 187.

Irodalom

Jakab Elek, Görgényvár és a görgényi kastély a múltban (Századok 1883).