Genf

A Múltunk wikiből

franciául Genève, németül Genf, olaszul Ginevra, spanyolul Ginebra

a második legnagyobb lélekszámú város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1535
Genfben megjelenik Kálvin János A keresztyén vallás tanítása című műve.
1553
Genfben megégetik a Szentháromság-tagadó teológust, Szervét Mihályt.
1860.
A Kisfaludy Társaság ismét megkezdi működését, s megindítja kritikai folyóiratát, a Szépirodalmi Figyelőt.
Jókai Mór: Szegény gazdagok című regénye.
Mosonyi Mihály: Szép Ilonka című operája.
Székely Bertalan: II . Lajos holttestének megtalálása című festménye.
Madách Imre: Mózes című drámája (1860–61).
Horváth Mihály: Magyarország történelme című 6 kötetes munkájának megjelenése Genfben (1860–63).
1864.
A Matica Srpska Pestről Újvidékre teszi át székhelyét.
Ungváron cirillbetűs nyomda létesül.
Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig című munkájának genfi megjelenése.
1865.
Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története című munkája megjelenik Genfben.

Péter Katalin

A protestantizmus sorsa a három országrészben

E mellett az irányzat mellett azonban az antitrinitarizmusnak igen sok ága létezik. Elsősorban Krisztus istenségéről vallanak eltérő nézeteket, és ezzel kapcsolatban az úrvacsoráról, valamint a keresztségről vitatkoznak. Teológiájuk általában rendkívül bonyolult; a bibliai nyelvek ismerete mellett alapos teológiai képzettség, az egyházatyák és a klasszikus filozófusok tanításaiban való jártasság kell, még a puszta tájékozódáshoz is. Így megértésük, a befogadás szintjén álló megismerésük azonban mai ember számára talán nem is érhető el. Az eszme gyökerei nem magyar talajba nyúlnak. Az antitrinitárius teológiát elsősorban olasz gondolkodók dolgozzák ki. Miguel Serveto máglyahalála (Genf, 1553), az általános üldöztetés kezdete után azonban nem kevesen menekülnek Lengyelország mellett Erdélybe is.

Makkai László

Bocskai hivatástudata

  • Nem a magyar társadalom valamiféle demokratizálása lebegett a szemei előtt, a kálvini teokratikus népjóléti köztársaság álma sem kísértette, mint egy ideig Cromwellt; egyszerűen a magyar rendiség társadalmi bázisának mérsékelt kiszélesítésére törekedett, mikor kálvinista prédikátorainak özvegyeit és árváit adómentességgel ruházta fel, hogy vissza ne süllyedjenek a jobbágysorba, s főleg mikor hajdúiról próbált gondoskodni, hogy fegyvereiket a jövendőre is biztosítsa a rendi ellenállás szolgálatára. Ha hatalmának kettős, népvezéri és rendi fejedelmi jellegével Orániai Vilmoshoz, a másik „hallgatag”-hoz hasonlíthatjuk, úgy – persze a mutatis mutandis még erősebb hangsúlyozásával – politikáját a reformáció genfi emlékművén álló másik szomszédjáéhoz, Cromwelléhez lehet hasonlítani.
  • Ha európai párhuzamokat kell számára keresni, odaállította azokat már az utókor melléje, a genfi emlékműre. S emberileg ezekhez a józan, zárkózott, érzelmeiket ritkán nyilvánító, de annál mélyebben megélő kortársakra emlékeztet.

A jezsuiták és a protestáns ortodoxia

  • A reformáció lutheri és kálvini irányzatai, valamint a jezsuita katolikus reform eleinte egyaránt a „pogány” neoplatonizmus ellen foglaltak állást, és hivatalos filozófusukká a saját, különböző szempontjaik szerint rehabilitált Arisztotelészt tették. A 17. század közepéig az ő természetfilozófiáját és az államformákat központba állító politikáját tanították, Rómában éppúgy, mint Genfben és Wittenbergben.
  • Szenci Molnár Albert zsoltároskönyve a magyar protestáns irodalom legkiemelkedőbb korabeli alkotása. A Clément Marot és Théodore Beze által franciára fordított, nagyobbrészt Goudimel által megzenésített genfi zsoltároskönyvét úgy ültette át – Lobwasser német fordítását is használva – magyarra, hogy nemcsak a magyar verselést forradalmasította nálunk addig isrheretlen versformákkal, hanem egyben az első példát is szolgáltatta az eredeti értelmet hűségesen, de nem kevésbé költőien visszaadó, avatott műfordításra.

Külföldi peregrináció

A diákok túlnyomó része eleinte a német birodalmi egyetemeken és akadémiai rangú főiskolákon tanult. Az evangélikusok elsősorban Wittenbergben, a reformátusok pedig 1621-ig (elpusztulásáig) Heidelbergben, de az előbbiek Jéna, Lipcse, Tübingen, Rostock, Stettin, Hamburg, Altdorf, Giessen, Meissen, Görlitz és Boroszló, az utóbbiak pedig Odera-Frankfurt, Marburg, Herborn, Bréma, Strassburg, továbbá a svájci Bázel és Genf főiskoláit is látogatták.

Heckenast Gusztáv

Az ipar fejlődése a Habsburg-monarchiában

Ugyancsak külföldi vállalkozó, a genfi Francois Dunant alapította 1717-ben az első bécsi tafotamanufaktúrát, Lyonból hozatott szakmunkásai és a számára folyósított jelentős állami támogatás ellenére is nagy nehézségek között.

H. Balázs Éva

A monarchia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus időszakban

Protektorra nagy szükség volt. Ezt tanúsítja a milánói páholy 1756. évi üldöztetése. Mintegy húsz katonatiszt, osztrákok, magyarok, svájciak vettek részt s páholy „munkáiban”, amelynek élén egy genfi protestáns órás állt. Itt találták meg az olasz szabadkőművesség első politikai manifesztumát: Flaminio Zanoni az uralkodók letételét, egy nemzetek fölötti republika megteremtését javallja as olasz utópisták merész módján. A genfi órást kiutasítják Lombardiából, két paptestvért is eltávolítanak néhány hónapra,e a tisztek csak rövid karcer-büntetést kapnak.

Kovács Endre

A nemzetközi emigráció

1849 után a bukott forradalmak vezetői többnyire hazájuk határain kívül igyekeztek eszméiknek és gyakorlati programjuknak teret találni. Nagy számban találtak menedéket Svájcban (főként Genfben), Belgiumban és Angliában.

Szabad György

A társadalomtudományok

Messzebb menő célokat tűzött maga elé az 1866-ig emigrációban élő Horváth Mihály. A korábbi összefoglaló művét alaposan bővítve kiadott, 6 kötetes Magyarország történelmében (1860–63), még inkább a reformkor politikai küzdelmeit tárgyaló Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig (1864) és a forradalmi időszakot feldolgozó Magyarország függetlenségi harcának története (1865) című Genfben kiadott munkáiban magyarázatot igyekezett találni az események alakulásának menetére, és igazolását adni azoknak a haladó társadalmi és nemzeti törekvéseknek, amelyeknek maga is elkötelezettje volt. S tette ezt olyan emelkedett előadásban, amelynek megelevenítő erejét közvetlen élményei csak fokozták. Forrásfelhasználása azonban a száműzetés viszonyai között kényszerűen korlátozott maradt.

S. Vincze Edit

Az Általános Munkásegylet megalakulása

1868 őszén a pest-budai munkásokon kívül a temesváriak is összeköttetésben álltak az Internacionáléval. A kapcsolat megteremtésében Farkas Károlynak, a resicai születésű gépszerelőnek jutott jelentős szerep. Tanuló éveit Svájcban töltötte, ott ismerkedett meg Johann Philipp Beckerrel, az Internacionálé genfi központi szekciójának vezetőjével. Hazatérve Temesvárott vállalt munkát; 1868 októberében az ő segítségével alakult meg a Temesvári Általános Munkásegylet. Továbbra is kapcsolatban maradt Beckerrel, terjesztette a genfi szekció lapját, az Internacionálé eszméit propagáló Der Vorbote-t.

A magyarországi munkáspárt

1873 őszén a genfi kongresszuson – meghatalmazott útján – a pesti szocialisták is képviseltették magukat.

Siklós András

A Monarchia felbomlása

Október 24-én a Cseh Nemzeti Bizottság több tagja a monarchista beállítottságú Kramář vezetésével az osztrák hatóságok engedélyével és támogatásával Genfbe utazott, hogy az időközben (október 14-én) megalakult és a franciák által már elismert cseh emigrációs kormánnyal (elnöke: Masaryk, külügyminisztee: Beneš, hadügyminisztere: Štefánik) tárgyalásokat kezdjen a további teendőkről.

Miközben Bécsben és Genfben javában folytak a tárgyalások, Prágában október 28-án újra hatalmas méretű tömegmegmozdulás robbant ki.

Ormos Mária

Nemzetközi kapcsolatok

Mindazonáltal 1924-től kezdve egész Európában pacifista légkör uralkodott, melynek legfőbb központja és terjesztője Genf, a Népszövetség székhelye volt; ott pedig fő hangadói Briand mellett a román Titulescu, a csehszlovák Beneš, a lengyel Zaleski és a német Stresemann, aki a vesztes államok képviselői közül utolsóként lépte át a genfi küszöböt.

Irodalom

A reformáció genfi emlékművéről és magyar vonatkozásairól: Papp János, Post tenebras lux … A reformáció genfi emlékművénél (Kálvin Kalendárium, 1971).

A korszak történetének nagy értékű forrásanyaga a külföldi – a svájci, a német és az ausztriai – munkássajtó. A következő lapokat használtam fel: Der Vorbote (Genf, 1868–71);

Kiadványok