Gerard van Swieten

A Múltunk wikiből
May 7, 1700 – June 18, 1772
Dutch-Austrian physician
angol Wikipédia
Gerard van Swieten, Porträt vom Kaiserbild im NHM Wien

R. Várkonyi Ágnes

Életmód, testkultúra, egészségügy

Az első ismert, boszorkánypert betiltó rendelkezés csaknem fél évszázaddal előzve meg Mária Terézia orvosának, van Swietennek korszakalkotó javaslatát, erdélyi orvost dicsér: Andreas Teutsch, az Utrechtben és Wittenbergben tanult szász kormányzótanácsi tag Királyföldön mindennemű boszorkánypert betiltott.

Kosáry Domokos

Közép- és felsőoktatás. A jezsuiták.

A bécsi egyetem reformja után, amelyet a jezsuitákkal szemben Gerhard van Swieten, Mária Terézia németalföldi származású orvosa és bizalmas tanácsadója hajtott végre, az udvar 1753-ban tette meg az első lépéseket a nagyszombati egyetem korszerűsítésére.

Cenzúra, nyomdák, könyvek

Sajátos módon ezért inkább némi könnyítést jelentett, midőn 1754-től kezdve Pozsonynak is a bécsi cenzúra előírásait kellett követnie, amelyekre van Swieten és munkatársai gyakoroltak befolyást.

H. Balázs Éva

A francia felvilágosodás középeurópai jelentkezése

Montesquieu Perzsa leveleit Ausztriában és Magyarországon nem tekintették társadalomkritikai műnek, melyből bármilyen tanulságot kellene levonni. Annál inkább az 1748-ban megjelent Törvények szellemét, melynek benyomulása a monarchiába nem ment könnyen. A szellemi és tudományos élet vezetője, az egykor udvari orvosként Bécsbe érkezett van Swieten folytatott ennek érdekében derekas harcot a jezsuita cenzorokkal. A könyv 1753-ban került le a tiltott munkák indexéről.

A monarchia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus időszakban

Lappangó szabadkőműves páholymunka továbbra is folyt Bécsben, de azt mindinkább áthatották a rózsakeresztes hatások. Christian Rosenkreutz, 15. századi német lovag legendája az, amire a rózsakeresztes rend egymást követő változatai hivatkoztak. A lovag bejárta Arábiát, Marokkót, Egyiptomot, s onnan csodás titkokkal megrakodva tért haza. A rózsakeresztesek a testvéri vallásosság tanát hirdették, de főleg alkimista és szellemidéző machinációkkal foglalkoztak és életelixíreket állítottak elő. Tanaik már korán átszivárogtak Hollandiából Angliába, de különösen a német okkultizmusra hatottak. Szász-, Porosz-, Bajorországban, Sziléziában, Mecklenburgban, de főként Prágában óriási volt az alkimista érdeklődés. Csak magában Bécsben 1760 táján a korabeli memoárok elképesztő számokat emlegetnek. Nyilvánvaló túlzással 6 ezer alkimistáról vélnek tudni. A tudomány ügyeit is irányító németalföldi van Swieten mindent elkövetett fölszámolásukra. Laboratóriumokat foglaltak le, bűnösnek talált embereket Spielbergbe záratták.

Mária Terézia

A királyi mítosz már életében kialakult körülötte. Mindent neki tulajdonítottak: ezt példázza szobra is a bécsi Ringen.
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Das Maria-Theresien-Denkmal in Wien zeigt sie umgeben von ihren wichtigsten Beratern wie Staatskanzler Fürst Wenzel Anton von Kaunitz-Rietberg, Staatsminister Graf Friedrich Wilhelm von Haugwitz, Fürst Josef Wenzel I. von Liechtenstein und der Arzt Gerard van Swieten
Ül a hatalmas asszony a trónszéken és alatta apró figurák: elöl Kaunitz, a mindenható kancellár, aki évtizedeken át vezette a külügyeket. Van az apróságok között magyar is: Hadik András, Berlin megsarcolója, Nádasdy Ferenc, a hadvezér, és Pray György, a jezsuita történetíró. A császárnő szerény apródjaként látható a szobor alján Haugwitz miniszter, a kormányzati rendszer újjászervezője, Martini. a nagy jogász, Sonnenfels, a közgazdász-tudós, van Swieten, a kiváló orvos, az egyetemi oktatás újjáalakítója s sok más között ott látható Gluck, Haydn s a gyermek Mozart. E látszólagos statiszták tették naggyá a főalakot: a gazdasági és a kulturális élet nagy fellendülése elsősorban nekik tulajdonítható.

Sonnenfels professzor

Követeli az orvosképzés megjavítását, de ez önmagában nem elég, ha e tudomány gyakorlatban való alkalmazásának nincs meg a lehetősége. A sebészeknek, orvosoknak, bábáknak, dajkáknak, patikusoknak, mindazoknak, akik az egészség megóvásán fáradoznak, nemcsak tudományos ismeretek megszerzése legyen a fő céljuk, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák azokat. Ezért minden városkában legyen orvos és szakképzett bába,a falvakban pedig, „ahol költséges ezeknek az eltartása, állami pénzből gondoskodjanak ellátásukról”.[1] Ellenőrizni kell a patikákat, drogériákat, laboratóriumokat, az egészségügyi felügyelők (az úgynevezett physicusok) figyelme terjedjen ki arra is, hogy az orvosság, a kórházi ápolás díja a dolgozó osztályoknak is megfeleljen. A felügyelő kötelessége a járványok elleni óvintézkedések megtétele, az élelmiszerek minőségének, a víz, a levegő, a városi utcák tisztaságának ellenőrzése és biztosítása. (Említsük itt meg, hogy Sonnenfels sürgetésére a hetvenes évek végén Bécs lesz Európa első „kivilágított” fővárosa.)

Tudjuk, ez a van Swietennél is fellelhető állami egészségügy-irányítási program erősen hatott Mária Teréziára és II. Józsefre. Ez tükröződik az 1770-es egészségügyi normatívában, majd II. József 1785. november 28-i rendeletében.

A társuralkodó József császár

(Pedig van Swieten reformjai már kibontakozóban vannak. A németalföldi felvilágosodás orvos képviselője sokat tett Bécs és a birodalom szellemi életének modernizálásáért.)

Kosáry Domokos

Felsőoktatás

Az egyetemek reformja a Habsburg-monarchiában még az előző időszakban, Bécsben indult. Már említettük, mint vették ki az irányítást van Swieten és munkatársai a jezsuiták kezéből, korszerűsítve a négy kart egymás után. A bécsi egyetem ezzel a korábbihoz képest valóban nagyot lépett előre. Nem meglepő, hogy midőn a cseh és magyar egyetemek korszerűsítése is napirendre került, a kormányzat ezt a már bevált bécsi mintát vette alapul. Annyival is inkább, mivel Prágában is, Nagyszombatban is lényegében véve ugyanazt a régi jezsuita rendszert kellett valami jobbal, újjal felváltani, amellyel előzőleg Bécsben kellett megküzdeni.

Az átszervezés 1769/70-ben már Nagyszombatban megindult. De döntő stádiumába akkor jutott, midőn az egyetemet 1777-ben az ország központjába, Budára helyezték. Az új szabadalomlevelet 1780. március 25-én ünnepélyes felavatáson hirdették ki. Budáról az egyetem 1784-ben került át Pestre. Pest-Budát a felvilágosult abszolutizmus segített, minden vonatkozásban, újra országos központtá, jövendő fővárossá emelni. Kulturális téren ebben nagy része volt az ide helyezett egyetemnek is. Annyival is inkább, mivel az egyetem bizonyos fokig országos irányító, ellenőrző szerepet kapott a királyi akadémiák, a tankönyvek és a tudományos könyvkiadás felett. Tanárai, köztük ismert nevű, jeles emberek, főleg az orvosi és a bölcsészeti karon, olyan tudós együttest alkottak itt, amelyhez hasonlót az országban sehol sem találunk. S abból, hogy ezek itt a frissen idehelyezett kormányszékek: a Helytartótanács és a Kamara tisztviselőivel, köztük a felvilágosult rendi reform híveivel vagy éppen az antifeudális jozefinistákkal kerültek kapcsolatba, ösztönző kölcsönhatás származott. Úri házaknál, szabadkőműves-páholyokban, különb összejöveteleken így kezdett kialakulni egy olyan sokoldalú, magas értelmiségi szintű, új, városias közönség, amelynek egyes tagjai a felvilágosult reformtörekvések és utóbb a magyar jakobinus mozgalom felé vezető úton haladtak.

A mindeddig alárendelt helyzetű bölcsészeti kar időszakunkban indult meg az önállósulás, felemelkedés felé. 1769-ig csak négy tanszéke volt; a logika, a vele utóbb összevont etika, a fizika és matematika köréből. 1784-re a tanszékek száma 14-re, a tanulmányi idő pedig két évről háromra emelkedett. A pusztán számszerű, magában véve is jelentős növekedésnél azonban még fontosabb volt a szakmai profil kibővülése a társadalomtudományok, a történelem és még inkább a természettudományok, a mezőgazdasági és műszaki ismeretek felé. Új tanszéket kapott a politikai kameralisztika (ez utóbb átkerült a jogi karra), a történelem, a természetrajz, a csillagászat, az esztétika, majd két további tanszéket a matematika, egy újat a mezőgazdaságtan; három rendkívülit a történelmi forrástudományok területe (oklevéltan, címer- és pecséttan, érem- és régiségtan) és egy rendkívülit a német nyelv.

Külön ki kell térnünk az 1777-ben felállított alkalmazott felsőbb matematikai tanszék fejlődésére. Ez földmérést, vízműtant, mechanikát, építészetet, összefoglaló néven „gyakorlati mértant” oktatott, vagyis kezdettől fogva mérnöki képzéssel foglalkozott. Ez akkor kapott külön fejlettebb intézményes keretet, midőn II. József az egyetem javaslatára az 1782. augusztus 30-i rendeletével megalapította a híressé vált mérnöki intézetet (Institutum Geometricum). Ez az intézet továbbra is a bölcsészeti karon belül és az alkalmazott matematikai tanszék vezetése alatt maradt, és három év alatt képezte ki mérnökké azokat a jelölteket, akik a filozófiai tanfolyamot elvégezték és a felvételi vizsgán megfeleltek. Ezentúl mérnöki gyakorlatot Magyarországon elvben csak diplomával rendelkezők folytathattak. Az alapító rendelet bevezető sorai az új intézmény felállítását a tényleges hazai szükségletekkel indokolták. Azzal, hogy Magyarországon különösen szükség van „a földmérés, vízépítés és gépészet tudományaira”.[2] Azok az új műszaki-gazdasági funkciók, amelyeket a felvilágosult állam, mint láttuk, már nélkülözhetetlennek tekintett, jól képzett, új szakemberek sorát követelték meg. Ilyenek kellettek a folyószabályozáshoz, hajózható vízi utak nyitásához, mocsarak lecsapolásához, az állami mérnöki apparátus kiépítéséhez, a térképezéshet vagy éppen a maradi nemesek által gyűlölt népszámláláshoz és földméréshez egyaránt. E munkálatok, amelyekben részt kaptak már az új intézetekből kikerültek is, minden nemesi harag ellenére e vonatkozásban megalapozták a felvilágosult rendi programot, és elősegítették a korszerű mérnöki munka, térképezés és statisztika hazai fejlődését. A feladatok ugyanis, mondanunk sem kell, túlélték a jozefin politikai rendszert, sőt utóbb még nagyobbra is nőttek. Az intézet 1782–1850 között 1275 jól képzett mérnöknek adott diplomát.

Nagy jelentőségű volt az egyetem új orvoskarának megalapítása 1769 végén. Az első öt tanár a bécsi egyetem neveltje volt, és közülük csak kettő magyarországi származású. A jelenség nem meglepő: új intézményről van szó, amelyhez legjobb mintául a van Swieten által újjászervezett, színvonalas bécsi orvoskar szolgálhatott, és amelynek első gárdáját van Swieten saját volt tanítványai közül válogatta ki.

Lábjegyzet

  1. Ugyanott I. 266.
  2. Fodor Ferenc, Az Institutum Geometricum. Budapest, 1955.

Irodalom

A Josephinumról, van Swietenről: Gerard von Swieten und seine Zeit. Ed. E. LheskyA. Wandruszka (WienKölnGraz, 1973) passim;