Gizella királyné

A Múltunk wikiből

Boldog Gizella

984 körül – Passau, 1059. május 7.
Szent István király felesége, az első magyar királyné
Wikipédia
Veszprém, István és Gizella
996
II. (Civakodó) Henrik halálát (995) követően fia, Henrik herceg és Géza fejedelem békét köt. István (Vajk) feleségül veszi Gizella bajor hercegnőt.

Györffy György

Milyen módon történt a föld felosztása?

Mint láttuk, a magyar őskrónika által fenntartott igen archaikus honfoglalás-hagyomány az állatállomány pusztulása és Álmos megölése között közli a hét törzs ideiglenes szállását. Amíg az Alföldön folytak a csaták a bolgárokkal, ennek szükségszerűen így kellett történnie. A két fejedelem, illetve a „hét úr” tanácsa szükségképpen kijelölt hét vízmelléket ideiglenes szállásterületnek, ahol a menekülők rendezhették soraikat és állatállományukat. Ezt a hét szállásterületet szűk volta és a besenyő veszély miatt a következő években ugyan nagyrészt kiürítették, de nem valószínű, hogy teljesen feladták. Egyrészt a folyóvölgyek igen alkalmasnak kínálkoztak nyári legelőnek, másrészt csaknem minden erdélyi vízvidékhez tartozott egy sólelőhely, amit a fekete-tengeri sós partok feladása után nem nélkülözhettek, harmadrészt az Erdélyi-medence hét területi egységre való tagolása a nemzetségek birtoklásából következtethetően már az államszervezés előtt kialakult, s minthogy a német lovagokkal és papokkal körülvett Gizella királyné birtokadományt is tett benne, feltehető, hogy német neve, Siebenbürgen is Szent István-kori elnevezés.

A nyugati térítés kezdete

  • Ha ilyen módon Wolfgang nem is ért el missziós sikert, hatalmas pártfogói segítségével még ez év decemberében elnyerte a regensburgi püspökséget, és Henrik bajor herceg, majd leánya, Gizella tanácsadója lett.
  • A német krónikairodalomban elterjedt az a beállítás, hogy a magyarok megtérése István házasságával kezdődik, és a legkeresztényibb Gizella hozta a pogányok közé az új hitet. A térítést elindító hercegi ara mint történeti modell érvényesült a X. században – a cseh Dubravka és Meskó lengyel fejedelem, valamint a görög Anna és Vlagyimir orosz nagyfejedelem a legismertebb példái –, a modell azonban legendamotívummá vált (például Géza és Adelhaid), aminek német-magyar viszonyban való kibontakozását elősegítette Gizella bátyjának, II. Henriknek mind növekvő idealizálása.

István trónjának biztosítása

A bajor–magyar viszony stabilizálására 995-ben nyílt meg a lehetőség, amikor Civakodó Henrik meghalt, és ezt az alkalmat Géza tüstént megragadta. Követséget menesztett Regensburgba, ahol a hercegi család lelki atyja és fő tanácsadója Szent Wolfgang püspök volt, a magyarországi térítés 972. évi pionírja, és megkérte fia számára Gizella hercegnő kezét. Civakodó Henrik gyermekei erősen vallásos légkörben nevelkedtek. Henrik, az új herceg – apjától eltérően – békére hajló természettel rendelkezett; öccse, Brunó papi pályára ment, egyik húga, Brigitta apáca lett, és Gizellának is hasonló szándékai voltak.

Az ifjú (IV.) Henrik herceg, akinek apja halálakor is a császár szlávok elleni hadjáratán kellett volna részt vennie, s akit Csehország belső és külső helyzete mindvégig lekötött, örömest belement a békét kelet felé biztosító házasságba, és ehhez minden bizonnyal a 996 februárjában Regensburgban tartózkodó III. Ottó beleegyezését is megnyerte. A dinasztikus házasság, a középkori békekötés elterjedt formája megkövetelte a vitás területi kérdések rendezését is, úgyhogy ehhez az alkalomhoz kell kötnünk a Ostarrichi és Magyarország határának a Lajta és Morva vonalán való kijelölését. Aligha független ettől, hogy az első császári adomány Tulln körül 998-ban, a Bécsi-medencében pedig 1002-ben kelt. A véglegesnek szánt határral – amely csekély ingadozásokkal 1920-ig megmaradt – Bajorország lemondott a Pannonia felé való terjeszkedésről, elismerve a maga részéről is Magyarországot Avaria utódának.

István herceg ifjú feleségét feltehetően nyitrai várába vitte. Ennek emléke lehet, hogy a nyitrai hercegi udvarház mellé épített kápolnát Gizella regensburgi egyháza patrónusának, Szent Emmerámnak szentelték.

Gizella nemcsak papok, hanem lovagok kíséretében jött Magyarországra. Lovagjai már nem svábok voltak, mint a Géza alatt beköltözöttek, hanem bajorok. A középkori hagyomány a Vas megyei Hermány-nemzetséget eredezteti Gizella kiséretéből, valamint a Sopron megyei Kál névadóját mondja közülük való hospesnek. Lehet, hogy közéjük sorolandó néhány német nevű Szent István-kori nemzetségős, a dunántúli Ajka (Heiko) és Igmánd (Wigman) is.

Géza nem sokkal fiának házassága után, amely méltán tekinthető 972-ben megkezdett beilleszkedési politikájának záróakkordjának, 997-ben meghalt.

István király egyénisége

  • Nem könnyű feladat egy évezred távolából igaz képet adni egy nagy egyéniségről, akiről kevés egykorú feljegyzés maradt, s akit kezdetben gyűlöltek, majd az utókor legendákkal övezett és jogforrássá avatott. S ha sikerül is képet adni róla, az olyan elmosódott lesz, mint egyetlen hiteles ábrázolása: a koronázó palástba Gizella királyné által hímzett képe, mely úgy viszonyul valódi arcához, mint hímzés a fényképhez.
  • Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Szent Wolfgang által nevelt és apácának szánt Gizella lett a felesége, olyan egynemű intellektuális környezeti hatás alá került, amely egész életén át fogva tartotta.

Központosító harcok

István koronázásakor, amikor a főurak a kíséretükkel egybesereglettek, ki kellett derüljön, hogy kik azok, akik nem jelentek meg, és nem kiáltották: „Éljen a király!” Kik azok, akik a régi törvény alapján Koppány uralmát tartották volna jogosnak, akik a Bulcsút és Lélt felakasztó Henrik unokáját, Gizellát ősi ellenségüknek tekintették, s akik a latin papok beszédét istentelenségnek minősítették.

Térítés és az egyházszervezés elindítása

  • XIII. századi hagyomány úgy tartotta, hogy Veszprém volt az első hely, ahol állandó püspöki szék létesült. Ha ez igaz, akkor az első latin püpöki egyházat Gizella várában, Veszprémben építették, ennek időpontja pedig csak 997 és 1001 közé szorítható, mert 1001-ben létrejött az esztergomi érsekség.

A zobori Szent Ipoly-monostort a hercegi székhellyel szomszédos volta és bajor patrocíniuma miatt Gizella korai alapításának tekinthetjük, Pécsvárad pedig – mint királyi udvarhely – kápolnáival együtt ment át Asztrik apát, a pápa megbízottja kezére, az itt alapított kolostor felszentelésére azonban a Pozsonyi Évkönyvek szerint csak 1038-ban került sor.

Udvar és udvari szervezet

Valószínűleg királynéi udvarház állott eredetileg a Bakony-Koppány mellett fekvő Bakonybélen, ahol 1015 után Gizella rokona, a németországi Szent Günther, majd az Imre herceget nevelő Szent Gellért remetéskedett. Az itt alapított bakonybéli apátságnak Gizella királyné is tett adományt többfelé, egyebek mellett az erdélyi Lapádon. Magyarlapád Asszonynépe faluval együtt egy patakvölgyet tölt ki, Asszonynépe jelentése pedig régi magyar nyelven „királyné népe”, ami igazolja a bakonybéli feljegyzés valódiságát, de egyben a királynéi birtokszervezet Gizella kori meglétét is. Erről egyébként az Altaichi Évkönyvek is tudatnak Péter király Gizellát megrövidítő intézkedései kapcsán.

Jogi írásbeliség, oklevéladás, törvénykezés

II. Henrik első kancellárja Egilbert lett, háromévi működés után azonban őt leváltották, és a kancellári székbe Henrik saját öccsét, Brunót ültette, aki ezt megelőzően Magyarországon, István és Gizella udvarában keresett menedéket haragvó bátyja elől.

Kelet-nyugati hídverés és német terjeszkedési kísérlet

Berno reichenaui apát, a német császár bizalmasa, Istvánhoz írott levelében megköszönte, hogy két szerzetesét segítette a jeruzsálemi zarándoklásban, és biztosította, hogy István és Gizella nevét bevezetik az „Élet Könyvébe”.

Új egyházi alapítások, újjászervezés

  • Imre menyasszonya, a név szerint nem ismert bizánci hercegnő Veszprémbe került, ahol a gyermek Imre anyja mellett nevelkedett, s itt alapította Szent István a görög kíséret lelki szükségletét is ellátó veszprémvölgyi apácakolostort.
  • Hasonló eredete lehet a bakonybéli apátságnak is. A Bakony-erdő koppányi völgyében, a királyné székhelyétől, Veszprémtől körülbelül 20 kilométerre, alighanem István és Gizella nyári udvarhelye volt a monostor csírája. A Szent István-nagylegenda szerint István „kúriáját” gyakorta felkereste Csehországból Szent Günther. Ez a türingiai főnemes, Gizella királyné rokona, ifjúkori kicsapongásait megbánva az Altaichi Szent Móric-apátság szerzetese lett, majd 1018 táján maga is alapított egy remeteséget a bajor-cseh határvidék erdeiben. Innen látogatott el gyakorta István udvarába, aki ittlétekor rábízta kamaráját alamizsnaosztásra és egyházak javadalmazására, és ezt Günther olyan szorgalmasan végezte, hogy látogatásaikor a kincstár kiürült. Ugyanerre az időre esik a zarándok Szent Gellért Pannoniába érkezése, akit István a gyermek Imre nevelésével bízott meg, s így kerülhetett ő is a bakonybéli udvarba, ahol egy hegy lábánál kápolnát épített, és oda vonult vissza remetéskedni. Günther javaslatára István a kúriát – a Szent Móric-templommal egészítve ki – egyházi célra ajánlotta, és monostor építésébe kezdett, ami valószínűleg csak halála után készült el. A monostor megkapta az udvarház Bakony vidéki tartozékait, többek között Koppány falut, s Gizella királyné is adott hozzá szőlőket az aradi Hegyalján és szolgákat az erdélyi Magyar-Lapádon, akik bizonyára sóval látták el a monostort a közeli kis-aknai sóbányából.

Szellemi művelődés

  • A koronázási paláston abroncskorona díszíti István, Gizella és a szentek fejét.
  • István és Gizella, mint ez a krónikából is kiderül, az egyházakat drága miseruhákkal is ellátta. Ezek körül csak egy maradt ránk, az a miseruha, amelyet a király és a királyné 1031-ben a fehérvári egyháznak adományozott, s amelyet a XII. század óta, némi átalakítással, koronázó palástnak használtak.

Trónutódlás

Az első magyar krónika nem szólt a király elleni merényletről, csak a Vazult ért büntetésről, és azt sem Istvánnak, hanem Gizellának tulajdonította. A közel egykorú Altaichi Évkönyvek segítségével ellenőrízve az egyoldalú hazai forráshelyek hitelét, a következő állítások fogadhatók el a Vazul-esetben igaznak:

  1. Amikor István király Vazul mellőzésével Pétert jelölte királynak, Vazul összeesküdött a király ellen.
  2. A beteg király elleni sikertelen merénylet után a király bírósága a bűnösöket elfogatta és megvakíttatta, Vazul fiait pedig száműzette. Vazul forró ólommal való megsüketítése nem tekinthető történeti ténynek; az Altaichi Évkönyvek csak megvakításáról írnak.
  3. Gizella királyné aktív támogatója volt, és Péter még István életében esküt tett a királyné és javai védelmére. A Vazul-fiak Gizella elleni gyűlöletének volt objektív alapja.

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

  • Péter utódként jelölése István király, helyesebben a megtört és beteg király nevében intézkedő Gizella tragikusan elhibázott lépése volt. Már önmagában az Árpád-házi hercegek és a leány-ági magyar főurak mellőzése is kihívás volt a pogány kori szokásjoggal szemben, ráadásul a választás egy oda nem való embert juttatott a trónra. Péter ugyan tehetséges hadvezér volt, amellett minden ízében keresztény, mint az olasz főnemesség bármely tagja, hiányzott azonban belőle az államférfiúi bölcsesség és mindazok az erények – jámborság, türelem, alkalmazkodás stb. –, amelyeket István király az Intelmekben fia számára követendőnek jelölt meg.
  • Péter oktalan beavatkozása a szomszédos nagyhatalmak ügyeibe – főleg pedig a németekkel való háborúskodás – mindinkább szembeállította őt Gizellával és a főpapi–főúri tanáccsal, melynek meghallgatása nélkül döntött, és hozott új, sérelmes dekrétumokat. Mindenekelőtt Gizellát megfosztotta attól a birtokszervezettől és vagyontól, amelyet István király reá hagyott, és aminek tiszteletben tartására Péter esküt tett, ráadásul a királynét még el is záratta egy várban, alighanem Veszprémben.
  • Sámuel nem volt sikeres hadvezér, mint Péter, békében akart uralkodni, és ezért nagy áldozatokra is hajlandó volt. A megkötött békében lemondott a Lajta–Fischa közéről és a Morvamezőről, 400 aranytalentum és 400 köpeny – egy testőrsereg évi zsoldja – fizetésére kötelezte magát, és ígéretet tett Gizella jogaiba való visszahelyezésére.

Helyreállítás és továbbfejlesztés

A pogánylázadás során a magyar egyházi testület kétharmad része megsemmisült. A tíz püspök közül csak három maradt meg, három–négy életét vesztette, kettő–három el is menekült, elsősorban a Péter által kinevezettek, de a Vazul-fiak haragja elől Németországba távozó Gizellával is mehetett el néhány hozzá hű főpap.

A korona és kard viszálya

Salamon és Judit házasságának nagy előképe volt Szent István és Gizella házassága, valamint az a kívánatos viszony, ami ennek nyomán István és II. Henrik között kialakult.

Uralkodó osztály

Az idegen udvaroncok meghonosodása természetesen nem következett be, ha uruk elbukott, mint Velencei Péter, vagy ha úrnőjük viszonylag hamar hazaköltözött, mint a bizánci Szünadéné, a frank házbeli Judit és Kálmán második neje, az orosz Euphemia, de I. Endre és Álmos herceg orosz neje is külföldi száműzetésben végezte életét. Ez lehet az oka, hogy velencei és orosz eredetű jövevények nem kerültek be a XI. századi arisztokráciába, viszont Gizella bajor, Béla lengyel, László sváb és Kálmán szicíliai normann udvaroncaiból nem egy került a magyar uralkodó osztályba; így például a német Hermann (Hermány) – és az apuliai Ratold (Rátót) – nemzetség.

Tollforgatók. A történeti irodalom megindulása.

Bármint áll is ez a kérdés, valószínű, hogy az ősgesta írója elsősorban az Árpádok Vazultól leszármazó ágának történetét foglalta össze 1031-től, Imre halálától, a XI. század végéig. Az ősidők és előzmények története, a bibliai származtatás, az őshaza, a vándorlás, a honfoglalás és a kalandozások, Szent István tettei nem kaptak bővebb teret, bár ezekről is esett szó.

Milyen politikai tendenciák érvényesültek a műben? Legerősebb pártosság a Vazul megvakításáért felelőssé tett Gizellával és a Vazul jussát bitorló Péterrel szemben nyilvánul meg, de elmarasztaló a gestaíró a Vazul-fiak helyét elfoglaló Aba Sámuellel szemben is.

Kristó Gyula

Pénzviszonyok

Az örökös pénzzavarral küszködő II. Endre király maga is több alkalommal kényszerült arra, hogy értéket, illetve pénzt vegyen kölcsön. A Szentföldre indultakor a veszprémi egyházból elvitte Gizella királyné 12 márka tiszta aranyat tartalmazó koronáját, amelyet külországban 140 ezüstmárkáért értékesített. Az a körülmény azonban, hogy a veszprémi egyház számára az ellenértéket 16 mansio eladományozásával egyenlítette ki, a király pénzhiányára mutat.

Az új berendezkedés időszakának külpolitikája

A keresztesek második akciója december elején indult, egy közeli, a mohamedánok által épített erős várat akartak bevenni, de akciójuk nem járt sikerrel. Csak foglyokat ejtettek, a várat nem tudták elfoglalni. II. Endre már ezen a támadáson sem vett részt, ezt követően pedig a trípoliszi grófságot kereste fel. Közben ereklyéket vásárolt, csekély pénzét felélte, végül már Gizella királynénak a veszprémi egyháztól kölcsönkért koronáját is el kellett adnia 140 márkáért.

Az 1222. évi Aranybulla

A Gyula nádor vezette tisztikar időszakából kelt két 1222. évi királyi oklevél mindegyike donációs oklevél. Az egyikben II. Endre király a szentföldi hadjárattal kapcsolatos érdemiért két földdel jutalmazta meg egy hívét, a másikban pedig a veszprémi egyháznak Gizella királyné drágaköves aranykoronáját és különböző királyi népelemeket, várnép-, pohárnok-, udvarnok-mansiókat adományozott.

Stílusirányzatok

Az 1230-as években]] Veszprémben kápolnát neveztek el róla.

Irodalom

Az IstvánGizella házasságra lásd Wertner, Az Árpádok családi története 38. kk.; Schünemann, Die Deutschen in Ungarn 37–39; Galla Ferenc, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I. 302 – 311; Döry Ferenc, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján II. 669 – 570.

Gizella házasságát Civakodó Henrik halála (995) után közli Herimannus Aug. (Gombos II. 1142), de még Géza életében a kislegenda (SRH II. 394) – tehát 996. Nem követhető M. Uhlirz, Regesta Imperii. Otto III. H/3. 645, aki a nem egykorú német források és a közkeletű irodalom nyomán ehhez kapcsolja közvetlen előzményként Vajk megkeresztelkedését és a térítés elindítását.

A nyitrai Szent Emmerám- és a zobori Szent Ipoly-patrocíniumot Gizellához kapcsolta Galla Ferenc, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I. 307-