Gorove István

A Múltunk wikiből
Pest, 1819. augusztus 20. – Budapest, 1881. május 31.
politikus, miniszter, közgazdász
Wikipédia
Gorove István-1885

Katus László

A kiegyezés és a gazdasági növekedés

Hasonló derűlátással nyilatkozott Gorove István kereskedelemügyi miniszter is: „Elfogadtuk a szabad kereskedelmi forgalmat és annak következményét, a szabad versenyt, s azt hittük, hogy a nemzet azokban, a mikben elmaradt, nem nyugszik addig, míg szomszédait utol nem éri.”[1]

Szász Zoltán

A kereskedelmi és vámszövetség megújítása

1878 januárjában Tisza pártja elé terjesztette a gazdasági kiegyezést, most már a maga teljességében, de a részletek megvitatásához nem járult hozzá, azzal az indoklással, hogy mint nemzetközi szerződést csupán egészében lehet helyeselni vagy elvetni. A napokig tartó élénk vita után Gorove István pártelnök a megállapodást szavazás nélkül elfogadottnak nyilvánította.

Az Osztrák–Magyar Bank kialakítása

A Szabadelvű Párt elnöke, Gorove István, 1877. évi újévi beszédében leszögezte: „Nem engedhetjük elzárni az ország elől azon forrásokat, amelyekből minden nép meríti a maga anyagi jólétének elemeit.”[2] Ezzel a birtokos osztály elégedetlenségére utalt, amely hitelhiánnyal küszködve keserűen tapasztalta, hogy Európa-szerte olcsó a pénz (Angliában és Franciaországban 1874–75-ben 2–3% körül mozgott a hitelkamatláb), de az osztrák bank mereven tartja a 4,5%-ot.

A kormánypárt

A visszavonultan élő, beteg Deák Ferenc 1876-ban bekövetkezett halála után a kormánypárt egyetlen valódi tekintélye Tisza maradt, bár a formák kedvéért választottak külön pártelnököt is, előbb Gorove Istvánt, majd lemondása után, 1879-ben Szontagh Pált és társelnökül Vizsolyi Gusztávot. Az elnöknél fontosabb szerepe volt a Tisza intimusának számító Móricz Pál körigazgatónak, s a párt vezető publicistájának, Csernátony Lajosnak.

Lábjegyzetek

  1. Az 1865. évi deczember 10-ikére hirdetett országgyűlés képviselőhazának naplója. VI. Pest, 1868. 172.
  2. A Hon, 1877. január 2.