Gottfried Wilhelm Leibniz

A Múltunk wikiből
Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.
polihisztor volt: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus egyszerre
Wikipédia
Gottfried Wilhelm von Leibniz.jpg

R. Várkonyi Ágnes

Erdély és a nemzetközi szövetség

Ha befejezik a háborút, ígérte 1685 végén az oszmán hatalom őszinte békeszándékára hivatkozva a nagyvezír, a szövetségesek minden igényét kielégítik. Bár Lipót császár udvarában hangsúlyozták, hogy szövetségeseik nélkül nem tárgyalhatnak, az esetleges békekötés igencsak foglalkoztatta a bécsi államférfiakat. A mérlegelésre a legtöbb okot XIV. Lajos aktív keleti politikája adta, ami nemcsak a dinasztia nyugati érdekeit veszélyeztette, hanem a Szent Szövetség tagjainak belső ellentéteit is kiélezte. 1685 folyamán a pamfletírók tolla már kíméletlenül felfedi a titkos diplomáciák rejtett lapjait, és a törököt kiűző háború európai méretei először a nemzetközi politikai propagandában váltak nyilvánvalóvá. A Habsburg-érdekeket szolgáló röpiratok XIV. Lajost „keresztény-török”-nek mondják. Legkíméletlenebb talán Leibniz, a német filozófus: sem a nemzetközi jogot, sem a kereszténység érdekeit nem tiszteli a francia király – szögezi le –, ellenség a török, de még inkább ellenségek a franciák s a magyar felkelők.

A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája

1700-ban I. Lipót udvara elutasította Leibniz tervét a Habsburg Birodalmat egységesen összefogó tudományos akadémia megszervezéséről.

Kosáry Domokos

A protestáns iskolák

Annál jelentősebb volt a svájci és hollandiai tanulmányok után Debrecenbe hazatérő fiatal Maróthi György (1715–1744) kezdeményezése a tanterv és az oktatási módszerek korszerűsítésére, Bél Mátyás és a pietista pedagógia mintája nyomán, Leibniz, Wolff és az új kísérleti fizika szellemében, bár az ortodoxia nagy ellenállása közben.

Tudományok, polihisztorok

A spekulatív és tekintélyi elv kiszorulását a század derekán a newtoni világkép és a kísérleti eljárások elfogadása jelezte, amelyet Leibniz és Wolff hatása készített elő. A folyamat azonban a század első felében még mindig a természetfilozófia régi, közös keretén belül ment végbe.

H. Balázs Éva

A monarchia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus időszakban

A 18. századi bécsi rózsakeresztesek mentségére hadd hozzuk fel, hogy fél évszázaddal korábban a nürnbergi alkimista társaságban kerek egy éven keresztül maga Leibniz töltötte be a titkári tisztséget.

Vörös Károly

A tudományok

Így ezután nem csodálható, hogy a kor hazai filozófiájának legnagyobb önálló teljesítménye, az 1880-as évek végén Hetényi János által kidolgozott és Szontágh Gusztáv által továbbfejlesztett „egyezményes” filozófia, megelégszik a filozófia, az ész és az élet összhangba hozatala szükségességének hangoztatásával; így töltheti be a filozófia célját: az élet széppé tételét a harmónia segítségével. Az egyezményes filozófia kantiánus alapokon áll, elutasítja a hegelianizmust: feladatának a gyakorlati tevékenység eligazítását tartja. Nem kevésbé jellemző azonban, hogy ennek kifejtése során csakhamar elapad a sajátos filozófiai véna: a különben is teljesen eklektikus rendszerében Leibnizet, Herdert vagy akár (német közvetítéssel) Bacont egyaránt összeegyeztetni kívánó elmélet beletorkollván a Széchenyi-féle politika filozófiai igazolásának kísérletébe, csekély kapacitása, világmagyarázatának szűk korlátozottsága hamar és végleg kiderül.

Irodalom