Graz

A Múltunk wikiből
(Grác szócikkből átirányítva)

szlovénül Gradec, csehül Štýrský Hradec, régiesen Gráca

Stájerország osztrák tartomány székhelye
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1610
Grazban megjelenik Draskovich János Guevara-fordítása, egy királytükör: Horologium principum.
1872. október 3.
Befejeződik a Magyar Nyugati Vasút (SzékesfehérvárVeszprémSzombathelyGraz) építése.

Tartalomjegyzék

Kristó Gyula

Endre és Béla politikája az 1220-as évek közepén

A pápai levelek elérték céljukat, II. Endre 1224 folyamán visszafogadta az országba Bélát, feleségét és híveiket, maga pedig békére lépett Lipóttal, akivel előzőleg feszültté vált a viszonya. A békét 1225 nyarán Jakab nyitrai püspök közreműködésével Grazban kötötték meg.[1]

Írásbeliség

  • Számos kódex világi papok munkájának köszönheti létét. Ilyen a Fehérvári Kódex (Codex Albensis) néven ismert grazi anti­fónás könyv, amely a XII. század köze­péről vagy inkább a század első feléből való. Ez a könyv a misén kívüli liturgia éne­keinek gyűj­teménye, a legrégibb teljes magyar zenei kódex.
  • A XII. századból két drámai emlék szövegét ismerjük, mind­kettő húsvéti játék (Officium Sepulchri), az egyiket a grazi antifonárium, a másikat pedig a Pray-kódex őrizte meg.

Sinkovics István

Kísérletek a török feltartóztatására

A király már Katzianer veresége után néhány héttel Grazba hívta a töröktől leginkább veszélyeztetett Horvátország és Szla­vónia képviselőit, hogy a szomszédos osztrák tar­to­má­nyok, Stájerország, Karintia, Krajna és Görz rendjeivel közö­sen vitassák meg a védekezés lehetőségeit. Kiderült, hogy Hor­vátországnak 20, Szlavóniának 26 vára van, de vala­mennyi­ben kevés az őrség, a fegyver és a lőpor. Vannak várak, melyeket tulajdonosaik nem tudnak fenntartani, ezek­ről a királynak kellene gondoskodnia. Megállapították, hogy Horvátország és Szlavónia védelmére a rendek és a király együttes erőfeszítésével közel 5 ezer fegyverest kell készen­létben tartani, támadás esetén a nemesség fejenkénti és a parasztok részleges vagy teljes felkelésére is szükség van. A védekezésben fontos feladat vár a folyókra, ezért naszá­dok építéséről és naszádosok kiképzéséről is gon­dos­kodni kell.

Zimányi Vera

A külkereskedelmi forgalom föllendülése

A 16. század folyamán nem tartozott valamennyi har­min­cadhivatal a Magyar Kamara ellenőrzése alá, hanem ekkor már egész Horvátország és Szlavónia pénz­ügyeit a Grazi Kamarának rendelték alá.


A délnyugatra, főleg Itáliába irányuló forgalom adatai a Szlavóniai Főharmincad (Nedelice) vámbevételeiben tük­rö­ződ­nek. Az 1566 és 1576 között hét évből ismert vámjövedelmek átlaga 14 722 forint volt: ez az összeg a Kőszegtől – az 1578-ban alapított – Károlyvárosig terjedő területen átmenő külkereskedelmi forgalom nagyságára vetett fényt.

E délnyugat felé irányuló forgalomban igen nagy jelentőségre tett szert a zágrábi út; Pettau polgárai az e keres­ke­de­lem­ben játszott közvetítő tevékenységük révén vagyonosodtak meg. De mindvégig alapvető szerepük volt az itáliai keres­ke­dők­nek, akik legtöbbször a Grazi Kamarának fizetett bérlet (apaldo) révén szereztek jogot meghatározott számú (több ezer darab) állat kihajtására.

A földesurak előretörése a piacon

A külföldre irányuló gabonakivitel országos méretekben nem volt számottevő, noha kétségtelenül számolnunk kell vele, külö­nö­sen a határ menti helyeken. Adtak el gabonát Grazba, Marburgba, Fürstenfeldre, Tirolba, Görzbe, Krajnába, Velencébe, vala­mint Morvaországba, Len­gyelországba, időnként több ezer forint értékben is, de ez nem volt rend­szeres, és néha, ellentétes módon, gabonabehozatalra is volt példa.

A városi ipar és iparosság

A pozsonyi mesterlegények jelentős része nem magyarországi illetőségű volt: a közeli Hainburg, Bruck an der Leitha, Wiener-Neu­stadt, Fischamend stb. városok mellett Brünn, Graz, Laibach, Augsburg, sőt egyes szászországi, pomerániai, würt­tem­bergi, türingiai kisvárosok is szerepeltek származási helyükként.

Sinkovics István

Szlavónia, Horvátország és Dalmácia

Károly főherceg Grazból külön haditanáccsal irányította a határvidéket, és megállapodott a stájer, karintiai és krajnai ren­dek­kel, hogy évenként közel 550 ezer forintot fizetnek a horvát és szlavón határvédelem fenntartására. Azt is kikötötte, hogy a biro­dalmi segélyből 140 ezer forintot kap. Mindez igen jelentős összeg volt papiroson, de a valóságban a tényleges jövedelem elma­radt a várakozástól. A határőrök jobbágyi szolgáltatások és adófizetés alól mentesített szabad földön éltek. Szabadságuk fejé­ben megfelelő számú katonát kellett kiállítaniuk. A határőrök létszáma megközelítette az 5 ezret. Elöljáróik, a főkapitányok és kenézek igazgatási és bíráskodási feladatokat láttak el.

A határőrvidék létesítésével Horvátország és Szlavónia etnikai összetétele is változott, és egyes területek kikerültek a bánok irá­nyí­tása alól. 1578-ban, amikor a király Károly főhercegre bízta a horvát-szlavón véghelyek gondját és kormányzását, a magyar ország­gyűlés kikötötte, hogy a főherceg a bánnal egyetértésben tevékenykedjék; a tartományi gyűlés ügyelt arra, hogy a báni tiszt­ség ne legyen betöltetlen, és arra törekedett, hogy a bán hatalmát ne csökkentsék se Grazból, se a magyarországi helytartó részé­ről, hatásköre érintetlen maradjon, és az ország jogait, szabadságát sérelem ne érje.

Péter Katalin

Jobbágyi kultúra

A jobbágyok életmódjáról, a világról való elképzelésükről Szikszai Fabricius Balázs tanító és prédikátor Sárospatakon össze­ál­lí­tott, először 1590-ben Debrecenben, majd utóbb többször is kiadott szótára tájékoztat. Azért látszik ez különösen alkal­mas­nak, mert a már meglevő szótárakon kívül elsősorban a népnyelvből merít; a tanítás során állította össze a szókészletét. Igen közel kell tehát állnia a tanulók mindennapjaihoz.

A legfeltűnőbb, hogy a szavak tárgy szerinti csoportosításában legterjedelmesebb a betegségekre vonatkozó egység. A külön­böző váladékos, gennyes, kiütésekkel járó megbetegedések vezetnek. A szemmel nem láthatók közül pedig az erős emésztési zava­rok a leggyakoribbak. A betegek helyzete azonban távolról sem reménytelen: a szótár húszféle gyógyító eljárást ismer. Nyil­ván­valóan tisztában van az ok és okozati összefüggésekkel, mert legtöbbször a megelőzést, a mértékletességet tanácsolja. A táp­lál­kozást illetően nem annyira az ételek sokasága, mint inkább sokféleségük meglepő. A szokványos táplálékok mellett aludt­te­jet, tejfölt, akácmézet, sajtot, parmezán sajtot sorol fel; aztán az „ehető gyökerek” sok fajtáját, répát, retket, sárgarépát, tormát. A gyümölcsök igen nagy körét ismeri; tizennyolcféle alma, ötféle cseresznye, összesen 76 gyümölcsfajta szerepel a szótárban. A kenyér­fajták száma összesen húsz. A lakáskörnyezetről nem sokat árul el, de a gyerekek – úgy látszik legalábbis – ismerik a maga­sabb igényeket. Szikszai Fabricius Balázs ilyen fogalmakat közöl velük: belluates tapes. Ez „oly szőnyeg, kin sok vadakat szőt­tenek”. A „könyvtárhoz tartozó” fogalmak pedig külön csoportot alkotnak a szókészletben.[2]

A tágabb világot főleg Európa és némileg Ázsia, valamint Afrika jelenti. A velünk szomszédos országokon kívül Európából hat állam­ról - Franciaország, Németország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Oroszország – kellett hallaniuk a diá­kok­nak. Ázsiából „Zsidó ország”, „Carman ország” és a „Szarmaták tartománya” tartozik az anyaghoz. Afrikát „Szerecsen ország" kép­viseli. A külföldi városok közül Velence, Bécs, Graz, Drinápoly, Konstantinápoly szerepel. Amerikáról Szikszai - úgy látszik – nem beszélt tanítványaival.

Sinkovics István

A Habsburg-országok felosztása az uralkodóházon belül

Az ellenreformáció által Grazból elüldözött Johannes Kepler mint udvari csillagász és matematikus Prágában dolgozhatott Rudolf haláláig.

Uralmi válság Erdélyben

Az újabb megállapodást 1599. április 6-án rögzítették, de ebből semmi nem lett, mert még mielőtt Prágában megkezdődtek volna a tárgyalások, Zsigmond ismét lemondott. Ezúttal azonban, Zamoyski kívánságának engedve, hazahívta Lengyelországból unokatestvérét, Báthori András bíborost – akinek testvérét, Boldizsárt, öt évvel ezelőtt megölette –, március 21-re országgyűlést hívott össze Medgyesre, a várost megszállta fegyveresekkel, és a rendekkel Andrást fejedelemnek fogadtatta el. Mária Krisztinát – kívánsága szerint – útnak indították Grazba, ahol zárdában fejezte be életét, Zsigmond pedig Lengyelországba távozott.

Makkai László

Pázmány Péter politikai szerepe

Más kérdés persze, hogy az uralkodó osztály nagy többsége eleinte nem úgy értelmezte a saját érdekeit, mint Pázmány, akinek egész élete szívós és nem is sikertelen küzdelem volt, hogy osztályával elfogadtassa kezdetben kisebbségi véleményét. Sokáig külföldön élt. A Habsburg-ellenreformáció fészkében, a grazi jezsuita főiskolán teológiát és filozófiát tanított Arisztotelész szellemében, elutasítva Kopernikusz és követői „tévelygéseit”. De nem szakadt meg kapcsolata a hazával, s rövid időre át is költözött a jezsuiták sellyei rendházába, hogy ott megírja Feleletét Magyari Istvánnak Az országokban való sok romlásoknak okairól című könyvére.

R. Várkonyi Ágnes

Várad veszte

Várad ostroma nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát megrázta. A velencei útjáról éppen hazatérő Zrínyi Miklós mozgósította haderejét. Kihasználva, hogy Kanizsán tűz ütött ki, körülzárta a várat, a Haditanács engedélyét meg sem várva ostrom alá fogta. A Dunántúl legfontosabb török végvárának napjai már meg voltak számlálva, és Zrínyi úgy tervezte, hogy Batthyány dunántúli főkapitánnyal együtt Kanizsáról Váradra indul. Porcia tiltó parancsára azonban fel kellett hagynia Kanizsa ostromával. Zrínyi a hagyomány szerint földhöz vágta kardját, és Grazba ment, ahol Lipót császár elnökletével a magyar főurak, az Udvari Tanács és a Haditanács tagjai vitáztak. A Haditanács néhány tagja a császár nemzetközi jó hírét féltve ajánlotta, hogy küldjenek hadsereget Várad felmentésére. A Magyar Királyság főméltóság-viselői, Wesselényi, Nádasdy, Zrínyi, Lippayval és a vármegyékkel megegyezve, közös emlékiratban egyenesen követelték, hogy a császár küldjön csapatokat a török ellen Magyarországra, segítse meg Váradot, járuljon hozzá, hogy a nádor mint Magyarország legfőbb katonai parancsnoka általános felkelést hirdessen. A Haditanács adjon parancsot, hogy a horvát bán a dunántúli főkapitánnyal vegye ostrom alá és foglalja el Kanizsát, majd induljon a Váradot ostromló török ellen. Végül pedig Lipót császár kössön nemzetközi szövetséget a franciákkal, Velencével, Moszkvával, Lengyelországgal a törököt kiűző támadó háborúra. Leszögezték, hogy a német fejedelemségek, a Vatikán és a török alatt élő népek egyaránt készek a harcra, de ha a császár tovább halogatja a döntést, a magyarok kénytelenek lesznek maguk venni kezükbe hazájuk megmentésének ügyét, és ahogy a hajdúk idejében történt, lerázni magukról a szolgaságot. Ugyanakkor a váradi táborból Barcsay fejedelem titkos követséget küldött a császárhoz (1660. június 26.): kész közvetíteni a békére hajló török és a bécsi udvar között.

Lipót császár Trieszt megtekintését célzó útját volt kénytelen megszakítani Grazban, hogy döntsenek a török támadás ügyében. Porcia miniszter, akinek személyes érdekből is fontos Trieszt, sietteti a császárt, s a dinasztia érdekeit hangoztató tanácsosokkal együtt azzal akarja megnyugtatni a szerinte csak akadékoskodó magyarokat, hogy ha az udvar fegyvert ránt a török ellen, az elsősorban Magyarországra hozna végső romlást. A grazi tanácskozás végül formális határozatot hozott: a császár csapatokat küld a két vármegye, Szabolcs és Szatmár védelmére, de Várad és a fejedelem birtokai miatt nem keveredik háborúba a törökkel. A császári csapatok élén álló Souches tábornok felvonulásával segítheti Váradot, de tilos harci cselekményekbe bocsátkoznia, a nádor viszont engedélyt kapott bizonyos magyarországi haderők mozgósítására.

Benczédi László

A rendi mozgalom bukása és megtorlása

A három rab főúr sorsa 1671. április 30-án a reggeli órákban teljesedett be: Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc feje Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencé Bécsben hullott a porba. Hét hónappal később Zrínyi Péter egyik stájerországi összeesküvő társa, Erasmus Tattenbach gróf követte őket a halálba, akit a belső-ausztriai legfelsőbb rendi kormányszerv, a Titkos Tanács halálos ítélete alapján Lipót 1671. december 1-én végeztetett ki Grazban.

R. Várkonyi Ágnes

Főurak és köznemesek

A főúri ifjak a nagyszombati, grazi vagy bécsi egyetemet elvégezve, tanulmányaikat európai utazással zárták le.

Makkai László

Katolikus közép- és felsőfokú iskolák

Szigorú tanári vezetés alatt állván, a diákönkormányzatnak semmiféle szervezett formáját nem engedték meg, az ájtatossági „kongregációk” is a fegyelmezés eszközei voltak. Ezért a jezsuita és általában a katolikus gimnáziumok, ha a szellemi elit képzésére alkalmasak voltak is, annak csak korlátozott mozgási szabadságot biztosítottak. A kivételes tehetségek, mint például a grazi gimnáziumban rossz tanulóként viselkedő, onnan mindenáron szabadulni akaró Zrínyi Miklós, lázadoztak az egyéni kezdeményezést, önálló gondolkozást gúzsba kötő fegyelmezés ellen, mely még a katolikus köznemesség széles rétegeiben is csak fokozta Habsburg-ellenességet, sőt antiklerikalizmussal társult.


Az egyetemet Pázmány kezdettől fogva kizárólag a jezsuita rend intézményének szánta. Az érseki jövedelméből erre a célra adott tekintélyes, 100 ezer forintos összeget külföldön rendelte el kamatra kiadni, nehogy az – és vele az egyetem – a jezsuiták esetleges száműzetésével a rend kezéből kikerülhessen. Ennek megfelelően e kezdetben két, filozófiai és teológiai kart magában foglaló egyetemnek is a jezsuita Ratio Studiorumot írta elő bevezetésre. A pápa csak orvosi és jogi karral kiegészítve lett volna hajlandó a nagyszombati egyetemet elismerni, Pázmány azonban a tanítani képes magyar orvosok hiányával érvelve, megmaradt eredeti terve mellett. Az olasz és német egyetemeken végeztek ugyan magyar orvosdoktorok, de ezek protestánsok voltak, s nem használhatta őket. Így azután II. Ferdinánddal hagyatta jóvá egyetemét, amelyet az a német birodalmi, szintén jezsuiták által irányított kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olomouci és grazi egyetemek rangjára emelt, s a kisebb egyetemi címeken kívül a doktori cím adásának jogával is felruházott.

Az egyetem öt filozófiai (logikai, fizikai, matematikai, etikai, metafizikai) és hét teológiai (köztük egy nyelvi, a héber tanítására; a görög nyelv oktatását csak később vezették be) tanszékkel nyílt meg, ezekhez járult az 1667-ben alapított jogi kar 4 (kánonjogi, római jogi és két hazai jogi) tanszéke. A tanárok számát tekintve tehát a nagyszombati egyetem felvehette a versenyt a külföldi jezsuita egyetemekkel, s szellemi színvonala sem volt azokénál alacsonyabb. Ezt elsősorban a sűrű tanárcsere mutatja a bécsi, grazi és nagyszombati egyetem között, ami végső soron annak tulajdonítható, hogy a jezsuita rend tanító tagjait két-három évnél tovább nemigen engedte ugyanazon iskolánál működni, sőt egyetemi tanárokat gimnáziumokhoz vagy akár nem iskolai megbízatásokra is átrendelt.

Külföldi peregrináció

Az ellenreformáció során számban egyre növekvő magyarországi katolicizmus elsősorban Bécsbe és Grazba küldte tanulóifjúságát; az előbbit a 17. században 2 ezer, az utóbbit 700 magyar- és horvátországi diák látogatta, viszont a többi német birodalmi egyetemen (Olomouc, Prága, Ingolstadt) számuk alig érte el a 300-at, úgyhogy csekély kerekítéssel mintegy 3 ezerre tehető az összlétszám.

R. Várkonyi Ágnes

Országos támadás, társadalmi érdekegység

A főurak és a köznemesek többségét Rákóczi támadása váratlanul érte, a jobbágyezredekben a parasztfelkelés rémét látta, nem bízott a breznai pátens országos ígéreteiben, s 1703 nyarán városokban és várakban keresett menedéket. Erdély főurait Rabutin családostul Szebenbe rendelte. A Dunántúlról és a Garam vonalától nyugatra eső országrészből sokan menekültek Bécsbe, Grácba, Horvátországba.

Művelődés és országegység

A Grácban, Prágában vagy a nagyszombati egyetemen iskolázott katolikus főúr az osztrák és cseh arisztokratákhoz hasonló képzésben részesült, sokat forgott a nagy kulturális fellendülését élő Bécsben, s mentalitásában elkülönült az északkeleti országrészek és Erdély nemegyszer Angliát, Hollandiát megjárt protestáns nemeseitől.

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

A katolikus ifjúság, ha a nagyszombati egyetemmel nem érte be, Bécsben, Grácban vagy Rómában folytathatta tanulmányait. Rákóczit a prágai egyetemre irányította a gyámi teendőket ellátó Kollonich, Zrínyi János, Péter fia ugyancsak a prágai egyetemen tanult. Esterházy Pál Pozsonyban, Nagyszombatban kezdett tanulmányait Grácban folytatta, majd Nagyszombatban fejezte be.

A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája

A magasabb képzés a gráci egyetemen is nyitva állt az arra érdemes szegények előtt. A papnevelést több mint fél évszázad óta a jezsuiták irányították: az ő kezükben volt a bécsi Pazmaneum, a gráci egyetem.

Wellmann Imre

A földesúri üzem

Ám, elsősorban az Ausztrián túlra exportálás akadályozása miatt, olcsó áron sem kelt el a földesúri üzem fölöslegeinek tekintélyes része, amint azt még a nyugati határ közelében fekvő alsólendvai Esterházy-uradalom piaci lehetőségei az 1754-i vámszabályzat előtti időben is tanúsították. Grácban vevőre talált 208 hektoliter gabonájának árából 14,10%-ot vámokra és illetékekre kellett fizetni, ugyanakkor csupán 43,85%-nyit tudott eladni az évi terméstöbbletéből, s hatéves asztagjai is maradtak csépeletlen.

Heckenast Gusztáv

Az ipar fejlődése a Habsburg-monarchiában

Grácban néhány kereskedő barhentszövő manufaktúrát alapított 1720-ban a stájerországi szükséglet kielégítésére; az üzem ennek a feladatának megfelelt, egyébként nem volt jelentős, exportra nem termelt, s valószínűleg 1760 körül szűnt meg.

Kosáry Domokos

Közép- és felsőoktatás. A jezsuiták.

Valamennyi közt a nagyszombati egyetem volt a legfőbb és legnagyobb jezsuita oktatási intézmény. Ez, ha nem is érte egészen el a hasonló nagy osztrák intézmények, a bécsi vagy a gráci színvonalát, virágkorát élte ekkor.

H. Balázs Éva

A monarchia és Magyarország viszonyának átrendezése

Hat kormányzóságba zsúfolódtak a különböző múltú örökös tartományok és országok; a fővárosok Prága (Csehország), Brünn (Morvaország és Osztrák-Szilézia), Lemberg (Galícia és Bukovina), Bécs (Alsó- és Felső-Ausztria), Innsbruck (Tirol), Grác (Stájerország, Karintia, Krajna és a Gradiskával egyesített trieszti kormányzóság).

Benda Kálmán

Európa és a Habsburg-birodalom II. József halálakor

A stájerországi nemesek pedig, miután ünnepségek közepette hazavitték Grazba a József által Bécsben, a császári múzeumban őrzött stájer hercegi koronát, gyűlést tartottak és elhatározták, hogy újra jogaiba iktatják a régi rendi önkormányzatot. Eszerint Stájerország önálló hercegséggé alakul, élén a kormányzó herceggel, aki a császárnak s a rendeknek is esküt tesz. A kormányzásban a stájer rendi tanács határozatai az irányadók, a császár csak a had- és pénzügyeket ellenőrizheti, azt is csak megszabott keretek között. Hogy pedig mindaz, ami József uralkodása alatt történt, meg ne ismétlődhessék, a stájer rendi kormány állandó követeket tart majd Bécsben, s ezek részt vesznek a birodalmi kormányszervek ülésein; ha szükséges, bármikor közvetlen érintkezésbe léphetnek magával az uralkodóval is.

Demokratikus és polgári mozgalmak a Habsburg-monarchiában

Az értelmiségiek elsősorban az egyetemi városokban – Innsbruck, Graz és főleg Bécs – klubokat, köröket alakítottak, ahol politikai kérdésekről vitatkoztak, a francia forradalom lapját, a Moniteurt olvasták és forradalmi röpiratokat másolgattak, akárcsak a magyarországi klubokban. A klubok egymástól függetlenül működtek, köztük nem volt kapcsolat.

Mérei Gyula

A Habsburgok Lajtától nyugatra fekvő tartományainak gazdasági fejlődése és Magyarország

Technológiai oktatás az egyetemeken már 1781 óta folyt ugyan, de reáliskola csak 1809-ben kezdett működni Bécsben, 1811-ben Brünnben, 1834-ben Prágában, 1845-ben Grazban. Politechnikumok Prágában (1806), Bécsben (1814), Grazban (1844) létesültek. 1840 óta pedig az addig egyedüli selmecihez hasonló bányászati képzés indult Vordernbergben (1849-ben áthelyezték Leobenbe).

Az Első Osztrák Gőzhajózási Társaság megalakulása és működése, a vasútépítések, főként a Kaiser Ferdinand Nordbahn üzembeállítása gyorsította és nagy tömegű áru szállítására alkalmassá tette a közlekedést.

Mindez nagy tőkebefektetéseket igényelt, amelynek forrásai a kereskedőtőke jelentős felhalmozása, a bankházak tőkéi, illetve hitelei. A Habsburggok ausztriai és cseh–morva örökös tartományaiban elegendő belső erőforrás állt rendelkezésre az ipari forradalom útjára lépett tőkés vállalkozások finanszírozására.

Az ausztriai és a cseh–morva tartományokban elkezdődött ipari forradalom már 1848 előtt jelentős társadalmi átrétegződést eredményezett. A régi társadalmi viszonyokat és a feudalizmusra szabott árutermelés kereteit – nem csekély mértékben a kormánynak a feudális korlátok egy részét lazító vagy lebontó intézkedéseinek hatására is – a tőkés gazdálkodás rohamos előretörése a régi, feudális városokban és vidéken mindinkább szétfeszítette.

Vidéken a mindinkább a tőkés nagyüzemi gazdálkodáshoz közelítő nagybirtokon létrejött, vagy a vidékre húzódott tőkés ipar hatására a régi városokban keletkezett tőkés manufakturális és gépi nagyipari vállalkozások számának és méreteinek nagyobbodása együtt jelezte az ipari fejlődés elért fokát. Lazította a mezőgazdaságban a feudális függés, az iparban a céhes kézművesség bilincseit. Kézműiparos mesterek, kereskedőtőkés vállalkozók, nagybirtokosok alapítottak tőkés manufakturális, illetve gépi nagyipari technikával működő üzemeket.

Az örökös tartományok gazdasági, ezen belül ipari fejlődésének súlypontja a 19. század első felében a városokra helyeződött át, és ott a kereskedelemmel, szállítással, anyagmozgatással, ipari termeléssel foglalkozók, valamint az állami és magántisztviselők, oktatók, mérnökök, orvosok, ügyvédek és más értelmiségiek számának tetemes gyarapodását eredményezte. Bécs, a birodalmi főváros már a 18. század végén gazdasági központ volt. Lakóinak száma – a külvárosok nélkül – 1783 és 1848 között 207 979-ről 356 869-re emelkedett. Prága lélekszáma (az 1922-ben megállapított, mai Prága területére vonatkoztatva) 1780–1850 között 70 000-ről 157 000-re nőtt; Graz lakossága 1800-ban 32 100, 1840-ben 45 780, 1850 táján már 50 000 körül mozgott; Brünn   14 külvárosával együtt   1850 táján 45 000 lelket számlált. A cseh–morva, valamint az alsó- és felső-ausztriai iparban oly lényeges szerepet játszó ipari központok (Reichenberg, Böhmisch Leipa, Friedland, Linz, Wels, Gmunden, Steyr, Danewitz, Kapfenberg stb.) lakosságánál hasonló, ha nem is azonos arányú növekedési irányzat észlelhető a belső piac, az élelmiszer- és ipari nyersanyagelhelyezési lehetőségek gyarapodásának egyik jellemzőjeként. A magyarországi külső áruforgalom szempontjából vásárai révén oly jelentős német-sziléziai város, Boroszló lakossága 1800-ban 64 500 volt, 1850-ben 111 200 és 114 000 között mozgott.

A városok sűrűsége szintén a piaci kereslet mérésének – egyéb mutatókkal egybevetve – egyik lehetőségét kínálja. Alsó-Ausztriában 10, Csehországban 3, Morvaországban 4 négyzetkilométernyi területre jutott egy-egy város.

A belső piac élelmiszer-, nyersanyag- és iparcikk-felvevőképessége szempontjából lényeges a mezőgazdaságból és az iparból élők egymáshoz viszonyított aránya is. Alsó-Ausztriában 1840-ben 15 mezőgazdaságból élő keresőre jutott egy iparból élő kereső.

Az iparűzők összlakossághoz viszonyításából az iparosodottság szintjén kívül bizonyos fokig a szükségleteiket piacról kielégítők arányára is lehet következtetni. 1840-ben Alsó-Ausztriában az egész lakosságból 13 főre, Felső-Ausztriában 15-re egy iparűző jutott. A szükségeseket ugyancsak piacról beszerző egyéb rétegek számát figyelembe véve az arány a valóságban kedvezőbben alakult.

Egységes belső piac az örökös tartományokban 1848 előtt, a jelentős gazdasági fejlődés ellenére sem alakult ki. Erről vall az is, hogy Bécs, Graz, Linz, Prága, Brünn időszakos, országos vásárai, az egyre szélesedő állandó nagykereskedelmi hálózat ellenére is még mindig döntő szerepet játszottak az áruforgalomban.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piacközpontok és városi funkciók

Vas megyében, Körmenden nyolc posta- és kereskedelmi út haladt keresztül. Fontos mezőgazdasági termékgyűjtő és -továbbító szerepet töltött be. Gabona-, gyapjú-, szarvasmarha és sertésvásárai, amelyek már a 18. század utolsó harmadában élénkek voltak, a 19. század első felében még nagyobb forgalmat bonyolítottak le, és serkentően hatottak több dunántúli megye nagybirtokosainak üzemkorszerűsítési, beruházási tevékenységére. Vásárain a grazi kereskedők voltak a legnagyobb árumennyiségek átvevői.

Mérei Gyula

A tőkés ipar

Az első papírgyártógép az örökös tartományokban, Graz mellett, 1835-ben kezdett dolgozni.

Arató Endre

A szerb nyelvművelés és kulturális mozgalom

A szerb kultúra fejlesztésében, előrehaladásában nagy szerep jutott a diáktársaságoknak. Ezek a társaságok (elsősorban a pozsonyi, a grazi és a szegedi) már a harmincas években működtek. A szerb diákok ugyanis egyre nagyobb számban keresték fel Magyarország, Ausztria és Németország főiskoláit, egyetemeit. Szervezeteikben mindenekelőtt a szerb nyelvet és irodalmat ápolták.

Spira György

Forradalmi fordulat Európában

1848-ban minden korábbinál hatalmasabb forradalmi áradat borította el Európát. Az év első harmadában egymás után tizenhárom város lett forradalmi események színterévé: január 12-én Palermo, január 27-én Nápoly, február 23-án Párizs, március 4-én München, március 13-án Bécs, március 15-én Graz és Pest, március 18-án Milánó és Berlin, március 20-án Poznan, március 22-én Velence, április 12-én Konstanz, április 26-án pedig Krakkó utcáin viharzott végig a forradalom.

S. Vincze Edit

Kísérletek munkáspárt alakítására

Ősszel a Monarchia nagyobb ipari gócpontjaiban (Grazban, Linzben, Wiener-Neustadtban, Reichenbergben) sorra megalakultak a helyi szociáldemokrata bizottságok.

A Magyarországi Általános Munkáspárt

A szocialista munkásmozgalom stagnációja a 80-as évek derekán ismét ellenzéki csoport szerveződéséhez vezetett. Az új ellenzék élén Engelmann Pál bádogosmunkás állott. Pesten született, tanulóéveit külföldön töltötte. Húszesztendős korában, 1874-ben Németországban dolgozott, ott csatlakozott a szociáldemokrata párthoz. Ettől az időtől kezdve vallotta és terjesztette Marx és Engels eszméit. A kivételes törvények első, nehéz éveit Bajorországban küzdötte végig, egyike volt azoknak, akik illegális pártszervezet megteremtésén fáradoztak. Amikor Németországot el kellett hagynia, Ausztriában dolgozott tovább, ott is a radikális táborhoz csatlakozott. Nemcsak a szervező munkában, hanem a szocialista publicisztikában is találkozunk nevével: elméleti-közgazdasági cikkei a grazi Arbeit-ben jelentek meg. 1884-ben mint „veszélyes radikális szocialistát” kiutasították Ausztria területéről.

Lábjegyzet

  1. A pápai-magyar kapcsolatokra jól használható Fraknói, Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent-székkel.
  2. Szikszai Fabricius Balázs latin szójegyzéke 1590-ből. Kiadta Melich János. Budapest. 1906.

Irodalom

Kiadványok