Grassalkovich Antal

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Grassalkovich Antal főispán

Ürmény, 1694. március 6. – Gödöllő, 1771. december 1.
királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia királynő bizalmasa
Wikipédia
Antal Grassalkovich I. (1694-1771).jpg
1751. augusztus 10–12.
Mária Terézia és férje, I. Ferenc császár látogatást tesz Gödöllőn Grassalkovich Antal grófnál.

Wellmann Imre

Külföldiek betelepítése

Igazi lendületet azonban akkor vett a nagyrészt kincstári birtokban levő Bácska benépesülése, midőn 1748-ban Grassalkovich Antal gróf, a Magyar Kamara új elnöke vette kézbe annak irányítását, majd mellette Cothmann Antal tanácsos, ki azután specialistája lett a német telepítésnek. Ellentétben a Bécsben uralkodóvá lett „populacionisztika” elveinek megfelelő gyors és tömeges népességnövelő akciókkal, ők a csaknem lakatlan vidék gazdasági kultúra számára való fokozatos meghódításának s ennek révén a jövedelem növelésének hívei voltak. Elsősorban a kellő földhöz már nem jutó népfölösleget irányították a pusztán heverő térségekre (például a tiszai határőrkerületnek a rácok elköltözése folytán üresen maradt területeire), németet, magyart egyaránt, hogy a szántóföld művelését terjesszék az extenzív legeltető állattartás rovására. De hívtak be kívülről jómódú németeket is, apránként, a tömeges betelepítéssel óhatatlan együtt járó fennakadások nélkül. Költséget velük kapcsolatban csupán a toborzás, szervezés, földmérés és templomépítés (s átmenetileg az előlegként nyújtott vetőmag és élelem) jelentett. Mindez bőven megtérült annak révén, hogy a jövevények a már Magyarországon honos, említett nem öröklő sváb fiúkkal együtt telepedtek meg, s ezek tapasztalataitól segítve, szabad költözés és robotmentesség birtokában, szilárdan meg tudták alapozni gazdaságukat. Ehhez előre megművelt és bevetett földet, a házépítéshez kész épületelemeket bocsátottak rendelkezésükre, továbbá vasrészes eszközöket és vetőmagot, állatok beszerzésére pedig előleget, hogy a második termés alá már maguk tisztítsák meg bozóttól és törjék fel a földet, s így a rendszeres munkához szokjanak. Amit előlegben kaptak, már az első három esztendőben igyekeztek megtéríttetni velük, hogy ez ne maradjon akkorra, midőn már állami és földesúri terheket is viselniük kell. A lassúbb, de jól átgondolt és megszervezett bácskai telepítés eredménye annál kevésbé maradt el, mert a nehézségek elhárítását célzó gondoskodás a jövevények helyhez kötődése után sem hiányzott. Sőt Cothmann-nak Apatinban iparfejlesztésre is volt gondja, úgyhogy a kialakuló munkamegosztás és a dunai szállítás előnye paraszti árutermelésre is ösztönzést adott. Utóbb azonban az Udvari .Kamara álláspontja kerekedett fölül, mely népesebb, több teher hordozására képes helységek helyett 30–40 házból álló, csupán a szükséges földterülettel ellátott falvak létrehozását sürgette. Így az 1760-as évek utolsó harmadában a hézagoknak kevésbé megválogatott telepesekkel való kitöltésére került sor, s miközben 1763-tól 1771-ig 2548 német család érkezett a Bácskába, a termőföld pusztákon való kiterjesztése fokozatosan háttérbe szorult. Majd 1771-ben, miután Apatinban technikai és értékesítési nehézségek mutatkoztak, s Bécsben különben sem nézték jó szemmel önálló magyarországi textilipari létesítmények kifejlődését, az apatini üzemet is föloszlatták. Ugyanakkor a Bácska betelepítésének Mária Terézia-kori, utolsó idejében már kevesebb sikert fölmutató szakasza is lezárult.

Ember Győző

Az 1741. évi országgyűlés

A felsőházban a nádor, az alsóházban pedig Grassalkovich Antal személynök fáradozásának volt az eredménye, hogy szeptember 19-én a rendek Lotharingiai Ferencet, a nagy többség tüntető hallgatásával, társuralkodónak megválasztották.

Az 1751. évi országgyűlés

Mária Terézia csak az országgyűlés utolsó hónapjában, augusztusban jött be az országba. Pozsonyon kívül Pestet is meglátogatta, valamint Grassalkovich Antalt, a Magyar Kamara grófi rangra emelt elnökét, aki gödöllői kastélyában pazar vendéglátásban részesítette.

A Magyar Királyi Kamara

Az 1754. évi új vámtarifa elkészítésében a főszerepet a bécsi Kereskedelmi Igazgatóság játszotta. Bevonták a munkába a Magyar Udvari Kancelláriát, meghallgatták a Magyar Kamara véleményét is. Grassalkovich kamaraelnök és Weidinger kamarai tanácsos, a harmincadügyi departamentum igazgatója vett részt a Bécsben folyó tárgyalásokon, írásban is megtéve észrevételeiket az új vectigal tervezetére.

Vörös Károly

A főnemesség

Köztük a legnagyobb és a hivatalnoki főnemesség útjára legjellemzőbb karriert a szegény kisnemes származású Grassalkovich Antal (1732-ben báró, 1743-ban gróf) futja be. A sort Mária Teréziának az abszolutizmus immár felvilágosodott politikáját már az 1750-es évektől, többek között az úrbérrendezésben is energikusan és színvonalasan képviselő köznemesi (s már életkoruknál fogva is az új viszonyok között felnőtt) hivatalnokai részére már korszakunk végén túl adományozott grófi rangok zárják le: Niczky 1765-ben, Festetics 1766-ban, Balogh 1773-ban, Brunswick 1775-ben, Török 1774-ben lesz gróf.

Ez a szatmári békét követő félszázad folyamán belsőleg is átalakuló, részben megújított főnemesség már nem a rendi állam valamilyen – és kérdés, mennyiben realizálható – modernizálása útján kíván emelkedni, hanem az uralkodói hatalommal való politikai együttműködése révén, s ennek során az állam rendi jellegét fenntartó nemesi előjogok meghagyása fejében éppen az állam valódi modernizálásának kezdeményezéséről mond le, vállalva ezzel új társadalmi-politikai konfliktusok veszélyét is.

Persze a lemondás nem mindig és nem egészen önkéntes. Szerepet játszanak benne mindazok az objektív külső körülmények is, amelyek – elsősorban a gazdaság szférájában – megakadályozzák az így felhalmozódott (vagy felhalmozható) nagy vagyonok gyümölcsöztetését. Amit a polgárról szólva is még látni fogunk: a természeténél fogva nehézkesen reagáló nagybirtok számára az ország ekkor még kevéssé kínál reális, a hagyományosan a birodalom piacaira korlátozott, ezek által meghatározott állat-, bor- s csak kismértékben szemestermény-exporton túlmutató új lehetőségeket vállalkozásra, tőkebefektetésre és ezek révén felhalmozásra. Ez a mintegy meddőségre ítélt helyzet tükröződik a 18. századi magyarországi nagybirtokos családok hitelügyleteit áttekintve olyannyira feltűnő, állandó és igen nagy pénzeket megmozgató, szinte már az öncélúság benyomását keltő birtokvásárlásokban. Közelebbről megnézve ugyanis e birtokvételeket, jelentős részüknél a hatalmas vételáraknak ugyancsak nagy összegű eladásokkal való fedezését, ellentételezését kell látnunk – s az ügylet értelmét és célját elsősorban a meglévő birtokállomány egyes egységeinek valamely jobbra vagy közelebb fekvőre történő cseréjében –, ami végül is már legfeljebb az árkülönbözetet fedező összeg mozgósítását igényli, ezáltal rávilágítva az ezt lehetővé tevő valóságos felhalmozásnak a látszatnál csekélyebb voltára. Kivételek, nagy birtokszerzők persze vannak; éppen Grassalkovich ennek legjobb példája, aki nemcsak nagy hivatali karriert fut be, hanem hatalmas birtokra is szert tesz.

Konfliktusok a nemességen belül

A királyt meglopod, az országot csalod,
Sok nemesnek zsírját Te, átkozott nyalod,
Sok famíliáknak keresményét falod,
Illő büntetésed, megládd, tapasztalod[1]

— írják Grassalkovichról az 1764. évi országgyűlésen született egyik paszkvillusban.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

Az új szakaszt, szinte jelképesen, Grassalkovich Antal herceg gödöllői kastélya (1744–1750) nyitotta meg, amely 1751-ben az odalátogató Mária Terézia elismerését is kiérdemelte. Ez, a francia, illetve osztrák rokokó palotaépítészet elképzeléseit harmonikus összhangba hozva a szerényebb magyarországi feltételekkel, szinte mintát, példát nyújtott, olyat, amely a jobb módú magyar birtokos urak reprezentációs igényeinek megfelelt, és így követőkre is talált.

H. Balázs Éva

A törekvő mezőváros, a süllyedő-emelkedő királyi város

Pesten legnevezetesebb a Károlyi-palota, melyet a kalocsai érsek, az egri püspök után szerzett meg Károlyi Antal, Szatmár megye főispánja. Ő és Grassalkovich Antal gondoskodtak arról, hogy a királyi várból lenézve az uralkodó –, aki egyébként sohasem lakott a várban –, kedvét lelje a testvérváros panorámájában.

Lábjegyzet

  1. Országos Széchényi Könytár Kézirattára Fol. Hung. 1109. fol. 17. r.

Irodalom

A nagybirtokos arisztokrácia ekkor kibontakozó sokoldalú építőtevékenységére jellemző Grassalkovich építkezéseinek egykorú kimutatása (226 épület): Mojzer Miklós, Az idősebb Grassalkovich Antal jegyzéke a birtokain végzett építkezésekről 1771-ből (Művészettörténeti Értesítő 1984: 1–2).