Grossinger

A Múltunk wikiből

H. Balázs Éva

A vármegye felszámolása. A kerületi bürokrácia.

1785-ben Grossinger írta meg Valószerűtlenségek címen ötven pontba sűrített pamfletjét, amely Freiburg megjelöléssel németül jelent meg Pozsonyban. Az emlegetett francia követ már április 19-én – frissen-gyorsan – franciára fordíttatva elküldte a versailles-i kabinetnek. Az aktualitásokkal teletűzdelt szövegben a 19. pont az uralkodót s az új méltóságot elfogadó magas hivatalnokokat egyaránt támadja. Refrénszerűen leszögezi: „Valószínűtlen, hogy az az úr, aki hűtlen hazájához, hű legyen uralkodójához, ha nem fűződik ehhez személyes érdeke. Nem, nem lesz hűséges, ha más oldalról nagyobb hasznot remélhet…”[1]

Lábjegyzet

  1. Archives de Affaires Etrangeres (Paris), Correspondance Politique, Autriche, Hc. 349.

Irodalom

A pamfletíró Grossinger már 1785 tavaszán zavart keltett Bécsben. Megszerezte az egyik magyar kancelláriai írnok révén József szigorúan bizalmas utasítását, mely a kinevezendő biztosok számára készült (Verbesserungs-Anstalten für das Königreich Hungarn, welche S Kais. Königl. Majestät in einem an die K. Königl. Hungarische Kommissäre eigenhändig erlassenen Befehlschreiben den 30. März 1785 ertheilet hat. „In Deutschland”, 1785) Lásd erről legutóbb: Kosáry Domokos, Művelődés a XVIII. századi Magyarországon (Budapest, 1980. 528). Noailles az iratot, németből franciára fordítva, a margón számos megjegyzéssel gazdagítva, már 1785. április 19-én megküldte a külügyminiszternek: Archives des Affaires Etrangerees, Paris, Correspondance politique, Autriche, 1785, No) 349. p. 227–248. Ezúttal csak a szöveg és a fordítás pontos, a követ rosszul informált; azt hiszi, hogy egy Nagy Frigyeshez menekült protestáns irásáról referál – pedig a szöveg elárulja, hogy a szenvedély személyes, a gyűlölet az uralkodónak és nem annyira magának a szisztémának szól. Mindenesetre az (F. R. Grossing), Invraisamblances nagy sikert aratott a József ellen hangolt francia politikai körökben.