Gut-Keled nembeli Márton

A Múltunk wikiből
Wikipédia – Admonti Biblia

Györffy György

Ühegy, vendég és izbég

1141 után a Gut-Keled nembeli Márton comes 9 libertust, akiket vérdíjba kapott, a csatári monostornak adott. Szolgálataik a következők: lovat tartanak és szekeret adnak uruknak, lovat őriznek, barmot legeltetnek, szénát hordanak, Szent Mártonkor 6 köböl mézet, 1 köböl sört és 6 szekér szénát adnak, télen fát vágnak, tüzet csinálnak és készen állnak fejszéjükkel, még házépítésre is. Végül közülük egy — lovával és szekerével — mindig „hetes” (hebdomadarius). A hetes szolgálat világosan a félszabadok közé sorolja őket, a lóval és szekérrel szolgáló ministerek mellé. A csatári monostor kapott a comestől 5 olyan libertust is, akiket csak robotra köteleztek, de a fentieken kívül még hetenként 3 napot kaszáltak, aratáskor 3 napot arattak, viszont terményadóval nem tartoztak. A comes a bodrogi vásáron vette őket, amint ez a feljegyzett négy zsidó tanú nevéből (Mosy, Ilis, Elias, Machabeus) megállapítható, zsidó kereskedőktől. Kálmán úgynevezett zsidótörvénye ugyanis szabályozta a keresztények és zsidók közti adásvételt, előírta, hogy az ügyletről pecsétes oklevelet (cartula sigillata) kell készíteni a keresztény és zsidó tanúk nevével (4.§). A zsidók keresztény rab cselédet nem tarthattak (1. §), sőt földművelést is csak pogány rab szántókkal folytathattak (75. §). Ebből arra következtethetünk, hogy e rabszolgákat mint pogányokat hozták be az országba; Márton comes telepítette le és szabadította fel őket.

Uralkodó osztály

Magyarországon a XI. századi magánalapítványok nem tudtak olyan nagyvonalú egyházi intézményeket létrehozni, amelyek maradandó kulturális hatást keltettek volna. Mint magányos kivétel a XII. századból Gut-Keled nembeli Márton ispán csatári monostorának Bibliája érdemel említést.

Kristó Gyula

Mezőgazdasági termelés

A Márton comes által a csatári monostornak adományozott libertinusokat hat köböl gabona szolgáltatásával terhelték.

Földművelés

  • Márton comes a csatári monostornak egy praediumon négy ekét adott 12 mansióval, egy másik praediumot pedig egy ekével és három mansióval.
  • Márton comes vásárolt libertusaira rótta, hogy hetenként három napig szénát kaszáljanak, aratás idején három napig arassanak.

Állattenyésztés

  • A XII. század közepén Márton comes nejének egyik praediumán lovakat, disznókat, másik praediumán pedig juhokat tartottak.
  • Márton comes az 1140-es években Mura melletti, pénzért vásárolt halastavát a csatári monostornak adta.

Tulajdonviszonyok

  • Márton comes csatári monostora a XII. század közepén közel húsz helyen bírt praediumot, földet vagy szőlőt.
  • Még világosabban kitűnik a földek osztatlansága a csatári monostor alapításánál. A csatári praediumot, amelyen a monostor épült, s amely a testvérekkel közös volt, az alapító Márton comes cserével megváltotta.

A gazdálkodás keretei

  • A praedium, mint a gazdálkodás legfőbb kerete, korszakunkban a feudális tulajdonviszonyok mindhárom kategóriájában meghatározó jelentőségű volt. Ez külön igazolást elsősorban a világi magánbirtokosok esetében nem igényel, hiszen egyházaknak tett praedium-adományait, mint Lampert comesé Bozóknak, Márton comesé Csatárnak, Farkasé Garamszentbenedeknek stb., kielégítően bizonyítják a világi előkelők gazdálkodásának praedium-jellegét.
  • Márton comesnek a csatári monostor számára adott Csatár nevű praediumán négy ekét számoltak össze 12 mansióval, továbbá még 27 embert, akik az apát parancsa szerint voltak kötelesek szolgálni az egyháznak. A csatári praedium a XII. században a legnagyobbak közül való, népességét tekintve a nagy lélekszámú falvakkal vetekedett.

Kézművesek

A Márton comes által a csatári monostornak adott nyolc libertinus-mansio kötelességeit így rögzíti az oklevél: lovakat tartanak, amivel uruk jár, kocsit adnak lóval és tetővel, köcsögöt adnak, lovat gondoznak, füvet szállítanak, tüzet raknak, fát vágnak, a nyájat legeltetni viszik, Szent Márton ünnepén egy köböl mézet adnak, egy juhot, hat köböl árpadarát, hat köböl gabonát, hat kocsi szénát, uruknak házakat készítenek, lóval és kocsival fuvaroznak.

Kézművesség

Márton comes az általa alapított csatári monostornak két ezüstserleget adományozott. Felesége, Magdolna úrnő két bíborpalásttal, selyemszövetből készült oltárterítővel, három aranyhímzésű miseruhával (kettő közülük gyöngyökkel volt ékesítve), két aranytállal, aranyserleggel, továbbá textíliákkal (lenterítőkkel) és szőnyegekkel gazdagította a csatári monostort. Leányaira hermelinprémeket, borostyánkőből készült fülbevalókat, arany nyakláncokat hagyott. Ezek egy része bizonyosan nem importból származó, hanem hazai készítésű termék volt, hiszen Magdolna úrnő maga tesz említést egy szövőjéről, és név szerint is felsorolja négy szőnyegkészítőjét.

Pénzviszonyok

  • Márton comes a század derekán több vásárolt preadiumát és földjét a csatári monostornak adományozta.
  • A csatári monostort alapító Márton comes Hon praediumot a zalaiaktól 90 pensáért, 16 ökörért és 2 lóért vette, egy másik, drávántúli földet pedig 100 pensáért és 2 paripáért vásárolt.

Falu

  • A csatári monostort alapító Márton comes egyik vásárolt földjére szolgákat helyezett.
  • Márton comes népes, monostornak is helyet adó Csatár preadiumán curiát említ az oklevél.

Alávetett népelemek

Visszatérő formula a XII. századi oklevelekben a servusokkal vagy a szolga állapotú emberekkel kapcsolatban, hogy uruk parancsa szerint szolgáljanak, vagy hogy mindazt teljesítsék, amit uruk parancsol, amint ezt Márton comesnek a csatári monostort alapító oklevelében olvashatjuk.

Világi előkelők

A XI. század közepén jelent meg Magyarországon a Gut-Keled atyafiság őse. Ennek az egyre jobban terebélyesedő családnak a sarja a XI. századi trónküzdelmekben fontos szerepet játszó Vid, akinek udvarháza és háznépe (curia et mansio) a Száva-parti, Szerém megyei Búziáslakon volt. Korán, bizonnyal már a XII. században megvethette a lábát a szétágazó család az ország másik pontján, a Nyírség déli részén, ahol később a Gut-Keled nemzetség közös nemzetségi monostora (Adony) és a XIII. században számos tagjának birtoka tűnik fel. Az ország egy harmadik részén, Zala megyében birtokolt a szintén ebből a családból származó Márton comes, a csatári monostor alapítója. Ha egyes ágakat a megtelepedés első és ősi központjától messze is vetett a sors, minden kapcsolat nem szakadt meg a közös őstől származó családtagok között, s az egyazon helyre került atyafiság még sokáig megtartotta a birtokközösséget. Jól látható ez a csatári monostor alapításának körülményeiből. A csatári praediumot, ahol a monostor épült, Gut leszármazottai, Márton comes atyafisága közösen birtokolta. Egy része nyilván magáé a monostoralapító Mártoné volt. Másik részét András fiaitól váltotta meg, odaadva nekik a Mura folyón innen Bekcsényben bírt földjét. Alexius részét Márton comes még annak életében elnyerte. Miklós részéhez jóvátétel fejében jutott, mivel Miklós megölte az ő egyik emberét. Egy további részt itt Hippolit birtokolt, ő azonban István Nyírben lévő földjéért megváltotta azt. Mivel pedig István szintén belekeveredett a gyilkosságba, része így Márton comesre háramlott. A csatári praedium eredetileg tehát legalább öt rokon közös tulajdona volt, s közülük az egyik szoros kapcsolatban állott egyik nyírségi atyafiával. A csatári monostor alapítását azonban megelőzte egy birtokfelosztás Márton comes szűkebb családjában testvére és fogadott fia, illetve felesége, Magdolna asszony között.

Királyi hatalom, királyi vármegye a XII. században

Márton comes csatári oklevelében Ds szerepel quaesitorként. Bizonnyal azonos a II. Géza kori Dirs, Ders comesszel, nógrádi ispánnal, aki ez esetben zalai birtokügyben járt közben.

Írásbeliség

  • A salzburgi könyvfestészetet képviselő Admonti vagy Gutkeled biblia kevéssel elké­szülte után Magyarországra került, s egy évszá­zadon át a csatári monostor kincsei közé tartozott. A kódexbe a monostorra nézve oly fontos két oklevelet – Márton ala­pí­tó­levelét és Magdolna adománylevelét – bemásolták.
  • Ugyancsak Kálmán törvényeire vezethető vissza XII. századi jogi írásbeliségünk ama vonulatának jelentkezése, amely a keres­kedelmi tevékenység fejlődésével kap­cso­latos. Kálmán pecsétes írás, cartula sigillata készítését írta elő, ha keresz­té­nyek és zsidók között három pensánál nagyobb összegre kiterjedő kölcsönügylet jön létre, vagy ha ingóságok adás­vé­te­lére kerül sor. (Capitula de Iudesi 3–4.§) Ilyen cartula sigillata emléke maradt ránk Márton comes 1140-es évekbeli okle­ve­lében. Márton, a csatári monostor alapítója libertusokat vásárolt, s mivel az eladók(?) és a tanúk egy része zsidó volt, a meg­kötött egyezségről egy vidéki pap, Wasardus presbiter pecsétes írást készített, s az alapítólevél vonatkozó részét a kéznél levő car­tula alapján fogalmazták.