Györffy György

A Múltunk wikiből
Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.
történész
Wikipédia

Műve

Honfoglalás és megtelepedés

A kalandozások kora

Államszervezés

Az új társadalmi rend válsága, trónküzdelmek

A magyar állam megszilárdulása

Egyéb művei

1939

a besenyőkről Györffy György Besenyők és magyarok (KCsA I. kiegészítő kötet, 1939. 5) címmel készített monográfiát.

1940

Györffy György, Besenyők és magyarok (Budapest, 1940). 3. kk.;

1941

a székely és kabar kérdést is elemzi: A székelyek eredete és településük története (In: Erdély és népei. Szerkesztette Mályusz Elemér. Budapest, 1941);

1948

A kunok történetét gazdag szakirodalom tárgyalja, lásd például Györffy György, A kun és komán népnév eredetének kérdéséhez (Antiquitas Hungariae 1948. 1-2);

1951

Magyar őstörténet (A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának jegyzetei. Budapest, 1951. II. félév);

1952

Györffy György A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása (A Magyar Tudományos Akadémia II. Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Értesítője 1952. 3-4; 1953. 1-2)

1953

Györffy György, Magyar Tudományos Akadémia II. Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Értesítője 2. 1953. 334.

1954

A birtokmegoszlásra vonatkozó becslést kockáztatott meg Györffy György a Magyarország története egyetemi tankönyv I. kötetének vitáján elhangzott hozzászólásában (Századok 1954. 4)

1955

Györffy György, Budapest Régiségei 16. 1955. 11–16. = Györffy, Tanulmányok a magyar állam eredetéről 132–141;

1957

Györffy György, Századok 91. 1957. 462;

1958

Györffy György, A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig (Századok 92. 1958. 12–87, 565–615);

1959

Szávaszentdemeter egyházaira lásd Györffy György, Studia Slavistica 5. 1959. 9–16.

1960

1963

Az Alföld XIV. századi népsűrűségére vonatkozó adatokat Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I (Budapest, 1963) című munkája tartalmazza, ugyanitt találkozhatunk a tatárjárás pusztításainak az Alföldet kiemelő túlbecsülésével.

1964

1965

1966

Györffy György, Egy krónikahely magyarázatához (Történeti Szemle 1966. 1)

1967

Györffy György, Történelmi Szemle 10. 1967. 47. kk.

1968

1969

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

1977

Györffy György, Legenda és valóság Árpád személye körül. Kortárs 21. 1977. 103–112 = Acta Antiqua 26. 1978. 115–136.)

1978

Acta Antiqua 26. 1978. 115–136.

1980

A "hét vezér" nevét megadó 942. évi új arab forrásra lásd Györffy György, Magyar Nyelv 76. 1980. 308–317;

1981

Az ismeretlen eredetű magyar harka méltóságnév szláv tolmács közvetítésével nyerte görög karchas alakját; arab forrásban (942) kicsinyített harkadi alakban jelentkezik: lásd Györffy György, Magyar Nyelv 77. 1981. 512.

1982

1983

1984

Gy. György, Die Anfänge der ungarischen Kanzlei im 11. Jahrhundert. Archiv für Diplomatik 30. 1984. (s. a.).

év nélkül