Győr visszavétele és Buda ostroma

A Múltunk wikiből
1597
február 2. I. Rudolf e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba, képviseletében Mátyás főherceg jelenik meg. (II. tc.: adó helyett a rendek 10 portánként 3 lovast és 3 gyalogost ajánlanak meg fele részben a földesurak, fele részben a jobbágyok költségére; XXVII. tc.: a Kamara ne foglaljon birtokokat – ezt a törvénycikket a király nem szentesíti; XLV. tc.; a királyi közutakat mindenütt szélesítsék ki.)
március 21. Tata visszavétele a töröktől.
augusztus 20. Pápa visszavétele a töröktől.
szeptember 9. A királyi hadak megkezdik Győr ostromát. (Október 3-án felhagynak az ostrommal.)
szeptember 12. Tatát visszaveszi a török.
1598
január 25. I. Rudolf e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba, képviseletében Miksa főherceg jelenik meg. (IV. tc.: a háborús szükségletek miatt porták helyett házanként szedjék az adót; XXXIX. tc.: a Kamara ne foglaljon birtokokat.)
március 23. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott. (Tudomásul veszi a fejedelem lemondását és Erdély királyi kézre adását.)
március 29. Győr visszavétele a töröktől.
július–augusztus Tata, Gesztes, Veszprém, Palota és Vázsony visszavétele a töröktől.
szeptember 5. I. Rudolf szabad királyi városi jogot ad Szentgyörgynek és Bazinnak. (Illésházy István a nála zálogban levő városok kiadását megtagadja.)ytelenül elvonul.)
október 5. A királyi sereg megkezdi Buda ostromát. (November 2-án felhagynak az ostrommal.)
1599
január 25. I. Rudolf e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba, képviseletében Mátyás főherceg jelenik meg. (XXXI. tc.: a király ne adományozzon idegeneknek magyarországi birtokot.)
június 20. Tolnánál nagy győzelem a török felett.
augusztus eleje A budai pasát egy hajdúcsapat elfogja, és Bécsbe küldi.

A mezőkeresztesi csatavesztés és a háború súlyos költségei miatt a császári Haditanácsban a háború folytatásának kérdésében megoszlottak a vélemények. A prágai udvar katonai szakértői a következő – 1597-es – esztendőben a háborút Bécs védelmére akarták korlátozni, még a török várható támadásának feltartóztatására sem akartak Magyarországra több hadsereget küldeni. Ezzel szemben Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós úgy érvelt a tanácskozáson, hogy ily módon a törököt Bécs megtámadására ösztönöznék, és a magyarok nem harcolnának tovább. Ezek után született meg a döntés, hogy a hadjáratot mégis Magyarországon kell folytatni. Újból Miksa főherceg lett a fővezér. A hadműveleteket a Dunántúlon kezdték: március 21-én Pálffy Miklós bevette Tatát, majd hosszú hónapokat elvesztegetve augusztusban visszafoglalták Pápát, és 1197. szeptember 9-én körülzárták Győrt. A háromhetes ostromzár eredménytelen maradt. A török védősereg éjjel-nappal a falakon kívül harcolt, és az ostromlók közül sokakat levágott vagy foglyul ejtett. Közben Mehmed pasa visszafoglalta Tatát. A császári haderő létszáma betegségek és gyakori szökések miatt egyre fogyott. A Porta Szaturdzsi Mehmed vezérpasával hadsereget küldött Győr felmentésére. Miksa főherceg, hogy az ütközetet elkerülje, elvonult Győr alól, és Komáromnál átkelt a Dunán. A vezérpasa viszont, attól tartva, hogy a főherceg a fővárosra fog támadni, Budához vonult vissza. Miksa azonban Verőce közelében, a Duna és a hegyek között, védekezésre rendezkedett be arra az esetre, ha a török a bal parton támadna. Miután a császári sereg semmit nem kezdeményezett, Mehmed körülzárta Vácot, mire az őrség éjszaka kimenekült, és a falakat felrobbantotta. A török a várat teljesen lerombolta. Most már Miksa hadserege ellen indult, de a megerősített elővédcsapatok kétszer is feltartóztatták. A magyarok sürgették Miksa főherceget: használja ki az alkalmat az ellenség szétverésére, de a fővezér hagyta, hogy a török sereg Vác alól bántatlanul elvonuljon. Ez a hadviselési mód egyik félnek sem ígérte a háború gyors befejezését.

Az 1598. évi hadjáratot Győr visszafoglalása nyitotta meg. Március 29-én Adolf Schwarzenberg (előzőleg Bécs város kapitánya) és Pálffy Miklós mintegy 4 ezer vallon, német, magyar lovassal és gyalogossal az éjszaka közepén váratlanul meglepte Győrt. Petárdával berobbantották a fehérvári kaput. A csapatok az előzetes terv szerint benyomultak, megszállták a piacot és a legfontosabb pontokat. A várban levő mintegy 2 ezer török a váratlan támadásra csapatba verődött, és kemény ellenállást fejtett ki. A több órás drámai küzdelmet végül is az döntötte el, hogy Pálffy Miklós, aki a lovassággal kívülről biztosította a bent harcoló csapatokat, katonáit gyalogosan bevezette a várba. A török őrségből mindössze 300-an estek fogságba, a többiek elestek, de az ostromló hadak is súlyos veszteségeket szenvedtek.

Győr Bécs védelmi övezetébe tartozott, ezért tartották visszaszerzését fontosnak és sürgősnek. A győzelem a leleményesség és a jó előkészítés eredménye volt. Petárdával ezután máshol is probálkoztak, de kevés eredménnyel.

Győr visszafoglalása után a hadjáratot a Miksa főherceg – fővezér – helyett parancsnokló Schwarzenberg és két országos főkapitány, Pálffy és Nádasdy folytatta tovább, 14 ezer főnyi idegen zsoldos, továbbá végvárakból kivont katonák és vármegyei csapatok élén. Július végétől egyymás után visszafoglalták Tatát, Gesztest, Palotát, Veszprémet, Cseszneket, Vázsonyt és Tihanyt. Az ezekhez közel fekvő Fehérvár ostromával nem probálkoztak, hanem szeptember közepén – hosszú viták után – Rudolf császár kiadta a parancsot Buda ostromára. Mátyás főherceg serege, újabb erőkkel kiegészítve, 1598. október elején zárta körül Budát. Mivel már őszre járt az idő, meglehetősen elkéstek. Október 5-től kezdve a tüzérség erősen törette a vár falait, de a tartós esőzés miatt az utak nagyon csúszósak lettek, a lőpor átázott, az ágyúk elmerültek a sárban, a várhegy megközelíthetetlenné vált; így Buda ostromát abba kellett hagyni.

Irodalom

Győr visszafoglalására: Mohl Antal, Győr eleste és visszavétele, 1594–1598. (Győr, 1914).


Az erőviszonyok kiegyenlítődése, a háború elhúzódása
Eger eleste és a mezőkeresztesi csata Tartalomjegyzék Uralmi válság Erdélyben