Gyalu blak vezér

A Múltunk wikiből

Gelou vagy Gelu

Romanian duke mentioned in Gesta Hungarorum (“The Deeds of the Hungarians”) as having opposed the conquest of Transylvania by Tuhutum, one of the “seven dukes” of the Magyars.

Angol Wikipédia

Györffy György

A Kárpát-medence IX. század végi állapota: legenda és valóság

A kazár népességű bihari dukátus vezérének a "több barátnője" miatt "Mén"-nek nevezett Marót vezért tette meg azon a tájon, ahol két Marótlaka falu árulkodott Anonymusnak Marót lakhelyéről. Nyitra vidékén szerinte Zobor cseh vezér uralkodott, akit Huba és társai megkergettek, és a Zobor-hegyen akasztottak fel. A Temes vidékén élt szerinte Ajtony őse, Galád vezér (ott, ahol a középkorban több Galád helység feküdt, s ma Gilád falu is található). Erdélyben Gyalu "blak" vezér uralkodott; őt ott győzi le a Gyulák őse, ahol Gyalu vára található.

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

Anonymus korában az ország szó 'törzsi terület' jelentése már elhalványult, s amikor ő a hagyományból arról értesült, hogy Magyarország területén valaha országok voltak, ezeket honfoglalás előtti országokként értelmezte. Valójában a nála ducatus megjelöléssel szereplő országok: Ménmarót kazár lakosságú bihari dukátusa, amely azonos Zolta trónörökös országával, Gyalu erdélyi dukátusa, amely azonos Gyula törzsfő országával, Galád marosi dukátusa, amely azonos Ajtony törzsfő országával, Salán Tiszán inneni dukátusa, amely megfelel Ónd törzsfő országának, végül Zobor nyitrai országa, amely Hülek fiai, helyesebben Árpád fia Üllő foglalása révén vált másik dukátussá, egytől egyig X. századi „országok”, visszavetítve a honfoglalás előtti korba.

A vezérek szállásrendje és a törzsek

Úgy látszik, hogy Anonymus nem egy esetben lázadó magyar vagy kabar főembereket jelenített meg Árpád honfoglalás kori ellenségeikként. Ilyen volt a tévesen „blak” vezérként feltüntetett Gyalu. A török-magyar személynevet viselő Gyalu téli udvarhelye minden bizonnyal a Körösök torkolatánál fekvő Gyalu volt; a Sebes-Körös völgye pedig elvezet a Kolozs megyei Gyalu váras helyhez, nyári legelőterülete központjába. Az itteni várhoz fűződő névmagyarázó népmondát dolgozta be Anonymus gestájába, az Árpádok X. századi magyar ellenfelét IX. századi idegen ellenfélként tüntetve fel.


Szállásterületenként és nemzedékenként felsorolva az ott megszálló vezéreket a következő feltételezett képet kapjuk:

  Körösök
II. nemzedék Gyalu?

Ha ismernénk a többi letűnt vezér nevét, esetleg meg tudnánk találni első ideiglenes szállásának nyomát Erdélyben. Olyanféle nyári szállásokról lehet szó, mint Gyalué Kolozsban vagy a Bár-Kalánoké Hunyadban.

Kristó Gyula

Idegen etnikumok

Hogy a XII. századot megelőzően románok éltek volna a Kárpát-medencében, egyetlen megbízható forrás sem igazolja.

Ebben a kérdésben legtöbbet Anonymusra szokás hivatkozni, aki a magyar honfoglalás eseményeinek elmondása kapcsán Gelou személyében az erdélyi Gyalu környékén egy román–szláv fejedelmet szerepeltet a honfoglaló magyarok ellenfeleként. Anonymus a XIII. század elején élt, a IX. század végének etnikai viszonyait illetően nem tekinthető hiteles kútfőnek. Saját kora etnikai viszonyait vetítette vissza a magyar honfoglalás idejére, így szól például kumánokról, akik a magyar honfoglalás után másfél száz évvel érkeztek Európába, így tesz említést a honfoglaló magyarok ellen fellépő bolgár–román–kumán szövetségről, amely csak 1185–1186-ban alakult ki stb. De megállapításából azért sem következik, hogy románok éltek a XIII. század elején az általa megjelölt vidéken, Gyalu (azaz Kolozsvár) környékén, mert az anonymusi visszavetítés nem a XIII. század eleji Magyarország etnikai viszonyain, hanem a XIII. század eleji Magyarországgal határos területek etnikai viszonyain alapult. Amiként sem Zobor környékén nem éltek csehek, sem a Dunántúlon rómaiak, sem Bihar környékén kazárok a XIII. század elején, ugyanúgy nem szabad arra gondolnunk: Gyalu környékén olyan régi időkre tehető a románok megtelepedése, hogy Anonymust ez indíthatta a románok IX. század végi itteni szerepeltetésére. Anonymust az az elhatározás vezette, hogy dicsőséges hadjáratok füzéreként nagyszabású tablót rajzoljon a magyar honfoglalásról, s a földek birtoklását a saját korában élt nagyurak elődeinek vérrel szerzett jogából magyarázza. Ehhez azonban ellenfelekre volt szüksége, s mivel ilyenek sem az írott forrásokból, sem a néphagyományból nem álltak rendelkezésére, ezért maga koholt általában helynévből, így például Zobort a nyitrai Zobor-hegy nevéből, Gelou román fejedelmet pedig a Szamos menti Gyalu helység nevéből, etnikumul pedig annak a területnek a népességét tette meg, amely a képzelt vezér által uralt területtel határos volt. Így kerültek hát a románok Anonymusnál Gyalu vidékére, jelezve azt, hogy a XIII. század elején a történeti érdeklődés már számon tartotta a románokat mint a Magyarországgal délkeleti irányban szomszédos népet.


Anonymus Gelou románjainak megrajzolásakor elsősorban a Kárpátok túlsó oldalán élő románságra gondolt. Mindenesetre a magyar államterületen belüli románságról is lehetett tudomása, mivel a névtelen jegyzőnél Gelou románjai ugyanúgy Blacus néven szerepelnek, mint a XIII. század első évtizedeinek magyar okleveleiben a kortárs románok.