Héjjas Iván

A Múltunk wikiből
Kecskemét, 1890. január 19. – Vigo, Spanyolország, 1950 decembere
katonatiszt, országgyűlési képviselő
Wikipédia

Hajdu Tibor

Az intervenció megindulása

Kisebb ellenforradalmi megmozdulásokra másutt is sor került a Tiszántúl északi felén, sőt az orgoványi, szentkirályi tanyákon gyülekeztek már a Héjjas-fiúk emberei, bár őket a kecskeméti direktórium április 23-án, határozott fellépéssel – egyelőre – elég könnyen szétverte.

L. Nagy Zsuzsa

A Clerk-misszió

Még nagyobb fokú terror bontakozott ki azonban a Duna–Tisza közén, ahol a tiszti különítmények (főleg a Héjjas-különítmény) sorozatosan követtek el – a dunántúlihoz hasonló – tömeges gyilkosságokat, rendeztek pogromokat (Kecskemét, Izsák, Orgovány stb.).

A trianoni békeszerződés

Simonyi-Semadam kormánya több vonatkozásban előkészítette a konszolidáció folyamatának erőteljesebbé válását: a román csapatok végleg elhagyták az országot, a Tiszántúlon is sor került a választásokra, s néhány intézkedést hoztak a különítmények, a titkos társaságok ellen is (a Héjjas-különítmény feloszlatása, a vidéki karhatalom beolvasztása a csendőrségbe stb.).

A második királypuccs

Bethlen és a rendszer kül- és belpolitikailag egyaránt jelentős, jól kamatoztatható sikert ért el az úgynevezett nyugat-magyarországi (burgenlandi) kérdés rendezésében. Magyarország, megtagadva az Ausztriának ítélt területek átadását, követelte a jugoszláv csapatok kivonását Baranyából. Mivel ennek teljesítése elhúzódott, az Ostenburg-, Héjjas-, Prónay-különítmény időt és lehetőséget kapott arra, hogy fegyveres bandaharcokat robbantson ki, majd a „Lajtabánság” kikiáltásával akadályozza az Ausztriának ítélt területek átadását. Bethlen és a kormány formálisan elhatárolta magát ezeknek az irreguláris fegyveres csoportoknak az akcióitól, gyakorlatilag azonban teljes mértékben felhasználta őket a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalások idején. Bethlennek olasz segítséggel sikerült elérnie a velencei konferencia összehívását 1921. október 11-re, ahol vállalta a bandaharcok leszerelését, viszont ennek fejében Sopron városa népszavazással dönthetett hovatartozásáról. Amikor a népszavazás 1921. december 14–16-án Magyarországra nézve kedvező eredménnyel zárult, a kormány nyomban leszerelte és félreállította a túlságosan önállósult fegyveres csoportokat.