Hainburg

A Múltunk wikiből

Hainburg an der Donau

kisváros Alsó-Ausztriában a Duna jobb partján
Wikipédia
AUT Hainburg an der Donau COA.jpg
1042
nyár: III. Henrik seregével betör Magyarországra, lerombolja Hainburg és Pozsony határvárat, és a Duna bal partján a Garamig hatolva, kilenc várat elfoglal. A nyitrai dukátusba István unokaöccsét, valószínűleg Bélát ültetik, akit Aba Sámuel visszaűz Csehországba.
1050
nyár: A magyar határon újjáépítik Hainburg várát, a magyar határőrök becsapásokkal zavarják az építkezést.

Györffy György

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

A császárnak ez jó ürügy volt a hadjárat megindítására. 1042 nyarán betört az országba, lerombolta a magyar kézen levő Hainburg és Pozsony határvárat, majd Bretiszlav cseh seregével egyesülve, a Duna bal partján a Garamig hatolt, és itt kilenc várat – feltehetően Sasvárt, Boronát, Sárvárt, Trencsént, Bolondócot, Bányát, Galgócot, Nyitrát és Barsot – elfoglalt.

A német támadás és egy nomád invázió elhárítása

Ezt követően a császár Nürnbergben összehívta a bajor előkelőket, és itt elhatározták, hogy a magyar határon, a Duna déli partján újjáépítik Hainburg várát. A Gebhard püspök, Kunó (Konrád) bajor herceg és Adalbert osztrák őrgróf által irányított hadiépítkezést – a magyar határőrök zavaró becsapásai ellenére – még az ősz folyamán sikerült befejezni.

Kristó Gyula

Kereskedelem

  • A XII–XIII. század fordulójáról származó hainburgi és steini vámszabás tételesen felsorolja a Magyarországról és máshonnan jövő árukat. A hainburgi vámjegyzék csak a Dunán lebonyolított vízi kereskedelem adatait rögzíti. Eszerint vízi úton gabonaneműek, bor, fa és fakészítmények, állatbőr, szűcsárú, méz és hal, valamint réz, ón, ólom, vas és só szerepelnek. A lábon hajtott, vízi úton nem szállítható állatok kivételével a steini vámjegyzék erősen hasonlít a hainburgira, jó képet adván a magyarországi export összetételéről. Sajnos, a két vámszabályzat nem tünteti fel pontosan minden tétel esetén azok magyarországi eredetét, de a vámok földrajzi fekvése a közelebbről meg nem határozott áruk esetében is valószínűsíti azok Magyarországról való származását. E vámszabályok tételeinek magyar vonatkozását későbbi adatok általában igazolják.
  • Szerencsés esetben kis területen évenként említenek egy-egy fontos utat. Így a Hainburgon át Bécsbe vezető út különböző szakaszairól az 1200-as évek első felében gyakran esik szó. Az utat II. Endre 1208. évi oklevele Mosonszentmiklós határában, 1210. évi diplomája Kimlénél, Imre király 1203. évi oklevele Bezenyénél, míg II. Endre 1208. évi irata Rajka és Oroszvár között említi. Az Óvárról Bruckon át Bécsbe vezető út hegyeshalmi szakaszáról Imre 1197. évi és II. Endre 1217. évi okleveléből szerzünk értesülést.

A tatárok Magyarországon

Pozsonyba érkezett királyt az osztrák herceg szíves szóval hívta osztrák területre, a magyar határ közelében fekvő Hainburgba, de ott rútul megzsarolta. Azt a pénzt köve­telte tőle, amelyet hat évvel korábbi vereségekor Frigyes fizetett a magyaroknak. Tekin­télyes, tízezer márkát megközelítő összeg volt ez, amelyet ott persze Béla nem tudott kifizetni. Kihasználva Béla szorult hely­zetét, Frigyes a pénz fejében elvette arany- és ezüstértékeit, ráadásul még magának kötött le három nyugat-ma­gyar­or­szági vár­megyét, bizonnyal Sopront, Mosont és Locsmándot, s azokat rögvest bir­to­kába vette, várait a tatárok ellenében saját költ­sé­gén kijavíttatta. Az osztrák herceg "ven­dégségéből" szabaduló Béla kisszámú kíséretével Segesd vidékére ment, ahol fele­sége és Kál­mán öccse tartózkodott, majd súlyosan sebesült öccsével együtt tovább­indult Zágrábba.

Zimányi Vera

A városi ipar és iparosság

A pozsonyi mesterlegények jelentős része nem magyarországi illetőségű volt: a közeli Hainburg, Bruck an der Leitha, Wiener-Neu­stadt, Fischamend stb. városok mellett Brünn, Graz, Laibach, Augsburg, sőt egyes szászországi, pomerániai, würt­tem­bergi, türingiai kisvárosok is szerepeltek származási helyükként.

Makkai László

Bethlen, a protestánsok egyedüli reménysége

Bethlen eleinte csak úgy volt hajlandó egyezkedni, ha a tárgyalásokat Frigyesre is kiterjesztik, de maga sem hitte komolyan, hogy Ferdinánd erre hajlandó lesz. Így azután még 1620 decemberében bejelentette, hogy kész a különbékéről egyezkedni. A tárgyalások 1621. január 25-én kezdődtek Hainburgban. Bethlent Péchi kancellár, a felkelő magyar rendeket Forgách nádor, Ferdinándot osztrák urak mellett Esterházy Miklós és Dallos Miklós püspök képviselte. Ferdinánd sem kívánt békét, s ezért elfogadhatatlan feltételeket szabott: Bethlen azonnal vonuljon vissza Erdélybe, a magyar rendek kegyelemre adják meg magukat „örökös” királyuknak, s ez a kegyelem azt jelenti, hogy a felkelés vezetői magyar jog szerint törvény elé állhatnak. Bethlen országgyűlési végzései, rendeletei, adományai érvénytelenek, a katolikus papság jogai és birtokai helyreállnak, a nádor jogköre szűkíttetik, a végvárakba császári őrség kerül, a magyar adót vármegyei katonaság helyett császári zsoldosok fogadására kell fordítani, s általában a bécsi békét és az azt követő törvényeket a korona és a katolikus egyház jogainak megerősítése céljából felül kell vizsgálni. Maguk a francia követek mondták, hogy Ferdinánd úgy beszél, mintha már ütközetet nyert volna Bethlen ellen, s az fogságában ülne. Bethlen a választott király méltóságával utasította vissza az arroganciát: ő a nemzettől kapta jogait, s csak annak adhatja vissza, egyébként is az egész országot hatalmában tartja. A tárgyalások még 1621. április végéig tartottak, minden eredmény nélkül.

Út a békekötés felé

Már a béketárgyalások alatt megkezdődött az elpártolás. Legsúlyosabban esett latba a legbelsőbb hívek közé számított Péchi Simon gyanús magatartása. Már a fehérhegyi csatából való elkésését is sokan szándékosnak tartották, s most Hainburgból Bethlen utasításával ellenkezően gyors békekötésre biztatta a mindenáron békére vágyó magyar urakat, ezzel is gyöngítve ellenállási hajlandóságukat. Ezért a hainburgi tárgyalások lezárulása után Bethlen elfogatta, és évekig börtönben tartotta Péchit, akit a szóbeszéd s fejedelmi trónra törekvéssel is gyanúsított.

Zimányi Vera

A szőlőművelés

Az ország nyugati sávján fekvő szőlőkben még jelentős számú külföldi birtokost is találunk; elsősorban a közeli alsó-ausztriai városok, így Wiener Neustadt, Bruck an der Leitha, kisebb mértékben Hainburg, de egyes osztrák mezővárosok polgárait is.

Heckenast Gusztáv

Az ipar fejlődése a Habsburg-monarchiában

Alsó-Ausztriában az Orientalische Compagnie schwechati textilmanufaktúrája mellett és privilégiuma sérelmével néhány kisebb üzem is működött, így Pottendorfban, Trumauban, Hainburgban; ez utóbbi (1727) magyarországi nyersanyagot dolgozott fel a magyar piac számára. A magyarországi dohány feldolgozására alapították a hainburgi (1722) és a stájerországi fürstenfeldi (1723) dohánymanufaktúrát, az 1730-as években pedig két papírgyártó manufaktúra is létesült Alsó-Ausztriában.

Mezőgazdasági ipar

Magyarország dohánytermelésének feldolgozására hozta létre a kamara már a század első felében Alsó-Ausztriában a hainburgi, Stájerországban a fürstenfeldi manufaktúrát.

Irodalom

A steini és hainburgi vámjegyzékek, valamint a II. Endre kori esztergomi vámtarifa értékelésére nézve hasznos Domanovszky Sándor, A harmincadvám eredete (Értekezések a történeti tudományok köréből XXIV. 4. Budapest, 1916); Hóman, Magyar pénztörténet; Belitzky János, A magyar gabonakivitel története 1860-ig (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 2. Szerkesztette Domanovszky Sándor. Budapest, 1932).