Hajdúsámson

A Múltunk wikiből
város Hajdú-Bihar megyében a hajdúhadházi kistérségben
Wikipédia
HUN Hajdúsámson COA.jpg

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

A középső bronzkor

A korai bronzkorban és a középső bronzkor elején a sírmellékletek csaknem egységesek, egyenlő vagy csak kevéssé eltérő gazdagságú szabad emberek temetkezései, egyenrangú nemzetségek falvai közelében. A középső bronzkor derekán a hódítások és a háborúk következtében ez a társadalom alaposan átalakul. Megritkul a sírokban a bronzmelléklet, ugyanakkor feltűnnek az első fegyveres temetkezések, az első, arany ékszereket viselő asszonyok. A korszak végére a folyamat általánossá válik, a temetőkben jelentős rétegződés, tagozódás figyelhető meg. A sírok többségéből eltűnik a drága fegyverek készítéséhez szükséges bronz ékszer, a rabszolgák sírjából még az edény- és élelemmelléklet is. Ugyanakkor a temetőkben egyre gyakrabban tűnnek fel fegyverekkel, harci fokosokkal, lándzsával, tőrrel temetkező gazdag harcosok és még dúsabb aranypompájú asszonyaik; egy új vezető réteg, a várak és nemzetségek urai és asszonyaik. E társadalmi réteg teljes „pompájában” a középső bronzkor végi nagy összeomlás idején válik láthatóvá, amikor a nemzetségi vezetők sokfelé elrejtik ékszereiket, valamint nagy értékű fölös fegyvereiket (Hajdúsámson, Apa stb.). Kincseik nem árucikkek vagy raktári készletek, hanem mindenkor egyetlen ember vagy család féltve őrzött bronzai és aranyai voltak.