Haner György

A Múltunk wikiből
*1672, +1740
erdélyi szász ev. püspök
Metapédia
1694
Lipcsében megjelenik az erdélyi szász Haner György Historia ecclesiarum Transsylvanicarum című munkája, az első erdélyi egyháztörténet.

R. Várkonyi Ágnes

Történetírás, nemzeteszmék

Az összegező történeti műveket zömmel a különböző egyháztörténetek alkotják: Burius evangélikus egyháztörténeti irattára (1688), Haner György erdélyi egyháztörténete (1694), Debreceni Ember Pál munkája a magyarországi protestantizmus történetéről (1706). A magyarországi evangélikusok történetét Okolicsányi Pál állította össze (1710). Krmann Dániel Evangélikus Magyarország című latin nyelvű művében már igyekezett szétválasztani az egyháztörténetet és az országtörténetet. Az első iskolatörténet írója, Rezik János, mintán tárgyszerű összefoglalást írt az eperjesi vértörvényszékről (Theatrum Eperiense. 1687), összeállította a: evangélikus iskolák történetét (1705–1710),

Babocsay Izsák Fata Tarczaliensia, as az Tarczal városának főbb változásai] című műve Tarcal mezőváros 167O&ndsh;1700 közti történetét városi jegyzőkönyvek, urbáriumok (!) alapján, társadalmának kifejlődésében ábrázolta. Otrokocsi Fóris Ferenc, a nagyszombati egyetem jogtanára és a káptalani levéltár őre, a magyarok eredetével és őstörténetével foglalkozott. Cserei Mihály Históriájában] a régi történetírókon kívül, felhasználva Kemény János Önéletírását] és Haner György művét, a dokumentumok közé kortársi elbeszéléseket vegyített, és túláradó mesélőkedvvel főleg a századvégi Erdély politikai történetét örökítette meg.