Harina

A Múltunk wikiből

románul Herina, németül Münzdorf, szászul Minzdref

falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében
Wikipédia
Herina

Kristó Gyula

Stílusirányzatok

  • A leg­jobban annak a kolostortemplomnak a típusa ismert, amely kis létszámú szer­ze­test fogadott be, s az ala­pító és leszár­mazottai, a kegyúri jogokat gyakorló világi elő­ke­lők temet­kezésére szolgált: az úgynevezett nem­zetségi monos­tor­temp­lomok típusa. Előzményei már a XI. század második felé­ben megjelentek Ottó comes 1061. évi zselicszentjakabi és Péter comes 1067 körül alapított százdi monostorával, jelen­tős részük azon­ban a XII. században épült fel. Egyetlen típusba nehéz lenne beso­rolni őket, mert ha nagyobb részük három­hajós, nyugati tornyos és nyugati kar­za­tos épü­let is, már a háromhajós típuson belül is nagy elté­ré­sek figyel­hetők meg. Isme­rünk keleti toronypárral fel­é­pí­tett temp­lomokat (Ákos, Vésztő), a keleti tornyok eme­letén kia­la­kí­tott karzatokat (Nagysink, Boldva), oly­kor oldalkarzatok meg­létére utaló nyomokat (Kaplony, talán Harina), sőt két­szen­télyes épületet (Pusztaszer).
  • Az esztergomi elrendezés példája érződik a kisebb méretű és egy­szerű harinai, ákosi, valamint az 1203-ban már leégett bold­vai monos­tor­temp­lo­mon.

Irodalom

Makkai László, Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején (Kolozsvár, 1942. – benne a következő uradalmak urbáriumai: Szamosújvár: 1553, 1603, Csicsó: 1553, Harinna: 1560, Kővárvidék: 1566, 1603)