Hauszmann Alajos

A Múltunk wikiből
Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.
építész, egyetemi tanár
Wikipédia
Hauszmann Alajos.jpg
1895.
A New York-palota felépülése (Hauszmann Alajos munkája).
1896.
A Néprajzi Múzeum épülete a Kossuth téren
Elkészül a Kúria palota (ma Néprajzi Múzeum), Hauszmann Alajos műve.

Vörös Károly

A kultúra új jelenségei

Az építészetben ez a korszak uralkodó stílusaként a historizáló eklektika kibontakozását jelenti, mely már az 1850-es évektől kezdve (akkor még párhuzamosan a lassan elhaló klasszicizmus egy sajátos változatával) megjelenik, és sorban megihletve a romantikától is pártolt neogótika, sőt a mór stílus által is, korunkra – elsősorban Ybl Miklós munkásságán át – a neoreneszánszban ér el művészi csúcspontjára, hogy végül hanyatlásában mintái közé a barokk is visszatérjen. Tulajdonképpen meglehetősen sivár, az építészettörténet egész tárházát felélesztő mintáinak gyors változtatásává nagyon is az építészeti invenció válságát tükröző kép lenne ez, ha Magyarországon tehetséges építészek egész sora (nemcsak Ybl, de Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Schulek Frigyes, Petschacher Gusztáv, Kauser József, Szkalniczky Antal stb.), az adott történelmi formák gazdag és szellemes variálásával, majd a modem építőipari technika lehetőségeinek (elsősorban az öntöttvas, később a betontechnikának, a nagy fesztávolságok építését is lehetővé tevő vasszerkezeteknek) is felhasználásával nem tudott volna – kivált az építészetileg a helyi érdekektől független Közmunkatanács irányítása alá helyezett Budapest néhány pontján, vagy például az újjáépülő Szegeden – meglepő jó hatású és modern funkciójú, épületgépészetileg is egyre felszereltebb: víz- és gázvezetékekkel behálózott épületeket és épületegyütteseket létrehozni.

Hanák Péter

Nagypolgárság – fináncburzsoázia

A nagypolgárság soraiba emelkedtek az erősen közgazdasági érdeklődésű politikusok és lapszerkesztők (Gajáry Ödön, Szterényi József, Singer Zsigmond), továbbá a kor legdivatosabb építész mesterei (Ybl Miklós, Hauszmann Alajos, Pucher István, Quittner Zsigmond).

Szabó Miklós

A nagyváros arculatának átalakulása: az eklektikától a funkcionalista építészetig

A Vár átalakításának tervét még az előző nemzedék nagy építésze, Ybl Miklós készítette el, ezt fejlesztette tovább neobarokk irányba Hauszmann Alajos. Az épülettömb újraformálásával harmonikusan, stílustörés nélkül oldotta meg a nehéz feladatot: a barokk palota kisebb arányait és mozgalmasságát sikerült monumentálissá nagyítva és méltóságteljessé merevítve is valamelyest megőriznie. Más alkotásai, mint a
A Néprajzi Múzeumnak helyet adó igazságügyi palota épülete Budapesten
Kúria (ma Néprajzi Múzeum) klasszicista oszlopsorával, funkciótlanul halmozott díszítőelemeivel már hivalkodóbban hat, a
New York-palota 01.jpg
New York-palota pedig jövőtlen kísérlet volt a szecessziós elemek eklektikába való beépítésére.