Heidelberg

A Múltunk wikiből

Heidelberga

város Németországban, Baden-Württemberg tartományban
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1678
Heidelbergben megjelenik Szilágyi Tönkő Márton karteziánus szemléletű Philosophia … című tankönyve.

Péter Katalin

A protestantizmus sorsa a három országrészben

Ekkor válik érezhetővé, elsősorban a politikai vezetés művelt tagjai között, Matthias Vehe-Glirius hatása. A szombatosnak vagy zsidózónak nevezett teológiát ő dolgozta ki, még Heidelbergben, majd Hollandiában.

Makkai László

A jezsuiták és a protestáns ortodoxia

  • A kálvinista Heidelbergből kiinduló uniós törekvéseknek Magyarországon is voltak református szószólói, de a közeledést Luther követői nálunk is visszautasították.
  • Molnár életének ez az első alkotó szakasza a magyar művelődés általános kincstárát gazdagította, amelyből felekezeti különbség nélkül részesülhetett mindenki. Munkásságát még a nagy ellenfél, Pázmány is elismeréssel emlegette, külföldön pedig a tudós világ ünnepelte, mi több, az anyagi támogatást nem tagadta meg tőle. Közben azonban odahaza nagy változások történtek. Egy magabiztos, hódító egyház tagjaként ment külföldre, s amikor 1614-ben rövid időre hazatért, az ellenreformáció támadásai elleni védekezésben találta az övéit. Éppen akkor jelent meg Pázmány mesterműve, a „Kalauz” (1613), amelyre a protestánsok nem tudtak méltó választ adni. A veszély láttán Molnár, lezárva életének nyelvművelő szakaszát, tudását és erejét a hitvédelemnek szentelte. Nem akármilyen ellenfelet választott, hanem magát Pázmányt, s nem akármilyen fegyverrel indult ellene harcba, hanem az európai kálvinizmus szellemi fegyverzetének legjavával: A hitvitázó röpiratok könnyűfegyverzete helyett, amellyel Alvinczi Péter és társai hiába próbálkoztak, Molnár a maga egyházát ugyanazokkal a nehézütegekkel akarta ellenállóvá tenni, amelyeket Pázmány oly sikerrel vonultatott fel: nagyszabású teológiai koncepcióval, világosan érthető prédikációval, bibliai ihletésű imádsággal. Visszatérve Németországba, Bethlen Gábor támogatásával Heidelbergben telepedett meg, és sorra magyarra fordította a nagy hírű Scultetus kálvini szellemű prédikációit (Postilla Scultetica, 1617), Kálvin, Bullinger és mások imádságait (1621), végül Kálvin főművét, az Institutiót. (Az keresztyéni religióra és igaz hitre való tanítás, 1624)

Külföldi peregrináció

Irodalmi stílusok és műfajok

Philipp Pareus, a neves heidelbergi filológus Janus Pannonius verseivel együtt adta ki két magyar kortársa, Thuri György és Filiczki János latin verseit (Delitiae poetarum Hungaricorum, 1619).

H. Balázs Éva

A német természetjogi tanítások

Grotius művével nemzetközi vitát váltott ki: Montaigne és főleg Thomas Hobbes szava volt döntő, de végtére az új állam-, jog- és valláselmélet igazi és leghatékonyabb kifejtője, a szintézis megalkotója a német lutheránus Samuel Pufendorf, akit az első protestáns német kartéziánus, a jénai Weigel hallgatói között találhatunk.

A heidelbergi professzor művének (Jus naturae et gentium) keletkezése után 80 esztendővel Lotharingiai Ferenc és felesége, Mária Terézia a kijelölt tanárokkal egyetértésben megállapítják: a trónörökös stúdiumainak gerincét ez a „közjó” fontosságát hangsúlyozó mű és a De officio hominis et civis alkossa.

Vörös Károly

A forradalom kapujában

Március 5-én Heidelbergben 51 német képviselő a német kormányokat egy össznémet parlament összehívására szólította fel, s egyúttal egy hetes bizottságot is megválasztott, melynek az volt a feladata, hogy javaslatot készítsen a népképviselet megvalósítására.

Szabó Miklós

A filozófia

A Heidelbergben átfogó esztétikáján dolgozó Lukács, Max Weber tanítványa, Troeltsch és Thomas Mann vitapartnere a két pólus – az újkonzervativizmus és a szocializmus – közötti feszültség erőterében éli át a háború előtti két évet. Ekkor formálja róla Mann – megalapozottnak látszó vélemények szerint – Naphta páter alakját.

A klasszikus fizika és matematika fénykora

Közéjük tartozott a századforduló két kimagasló tudósa, Eötvös Loránd és Kőnig Gyula. Mindketten Heidelberg és Berlin neveltjei, ott tanulták meg a szigorú elméleti és kísérleti pontosságot, onnan merítették a kutatási témát is.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

Ha általánosságban elmondhatjuk, hogy 1918–1919 két forradalmának sok közös történelmi feladata, párhuzamos vonása volt, úgy ez a legnagyobb mértékben a kultúra és tudomány területére érvényes. Hiszen a polgárosulás 1867-es programjából itt valósult meg a legkevesebb, a közoktatást nem az Eötvösök, hanem az Apponyiak szelleme hatotta át, a Párizs és Heidelberg mértékét megütő szűk szellemi elit elől elzárkózott a hivatalos tudománypolitika.

Irodalom

Kiadványok