Heiligenkreuz

A Múltunk wikiből

magyarul Szentkereszt

A heiligenkreuzi apátság ciszterci kolostor Alsó-Ausztriában, amely 1133-as alapítása óta megszakítás nélkül működik.
Wikipédia – Heiligenkreuzi apátság
Heiligenkreuz Ecclesia

Kristó Gyula

Kereskedelem

  • Egy kétes hitelű 1240. évi oklevél szerint a heiligenkreuzi apátság Magyarországról Ausztriába szabadon szállíthatott bort, búzát és marhát.
  • Jó néhány egyház adományképpen sót kapott a királyoktól, s az ebből feleslegként megmaradó részt szabadon forgalomba hozhatta. Így jutott sóadomány birtokába Imre királytól a budai egyház, II. Endrétől pedig többek között a heiligenkreuzi, a borsmonostori apátság.
  • A megszaporodó vámot arra késztették a kereskedelemben érdekelteket, hogy a maguk számára vámmentességet eszközöljenek ki az uralkodótól. A XII. század végétől megszokott dologgá vált, hogy a királyok vámmentességet adományoznak. Így nyertek egyebek mellett vámmentességet Imre királytól a szentgotthárdi cisztercita szerzetesek, a pataki hospesek, az erdélyi németek között lakó Latin János (Johannes Latinus), II. Endre királytól a templomosok, a heiligenkreuzi ciszterciták, a Német Lovagrend és az esztergomi egyház népei, IV. Bélától a székesfehérvári polgárok.

Falu

II. Endre 1210-ben dalmáciai monostoroknak biztosította az odatelepülő idegenek feletti bíráskodás jogát, s az uralkodó által alapított topuszkói monostor is elnyerte II. Endrétől a szabad telepítési jogot. A heiligenkreuzi apátság egy Moson megyei birtokára harminc mansiót telepített.

II. Endre új berendezkedése

Első alkalommal 1217-ben fordul elő Magyarországon rendkívüli adó. II. Endre király a johannitáknak egyebek mellett azt a kiváltságot adta, hogy nem tartoznak megfizetni ama közadót, amelyet „bizonyos esetekben vagy alkalomadtán” írnak elő. Ugyanebben az évben a heiligenkruzi apátságot is felmentette az ilyen jellegű adó fizetése alól.

Az egyházi nagybirtokosság politikai sikerei II. Endre uralkodásának utolsó éveiben

II. Endre kinyil­vá­nította, hogy a szentegyház iránti hódolatában maga is Szent István király nyomdokába kíván lépni. 1233. október 1-én számos okle­velet állíttatott ki, a Jakab pápai követtel történt meg­ál­la­po­dás alapján biztosítva és részletezve egyes egyházak, a pornói cisztercita konvent, a szentgotthárdi, a pannonhalmi, a szentkereszti (heiligenkreuzi), a tihanyi és a pilisi apátságok sójárandóságát.