Herczeg Ferenc

A Múltunk wikiből

született Franz Herzog

Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.
író, színműíró, újságíró
Wikipédia
Herczeg Ferenc
1893.
Herczeg Ferenc: A Gyurkovics lányok című regénye.
1894. december 16.
Az Új Idők, Herczeg Ferenc lapjának megindulása.

Hanák Péter

Az „úri középosztály”

Amint Herczeg Ferenc írja: a Délvidéken azt tartották, hogy „az ember csak ötszáz holdig lehet rác vagy sváb, azon felül magyarnak kell lennie, ha a vagyonához méltó életet akar élni”, s hogy „a kapás ember lehet sváb vagy tót, kultúrember Magyarországon azonban csak magyar lehet”.[1]

Szabó Miklós

A színvonalas szórakoztatóipar

Az ilyen szerepet betöltő polgári színdarab mestere Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc volt. Mindketten a középosztály szórakoztatására írták műveiket: Herczeg Ferenc az „úri” világ szórakoztatója lett s mellette politikailag is elkötelezte magát; Molnár Ferenc a polgári középosztálynak nyújtotta a kellemes kikapcsolódás lehetőségét, e polgárság liberalizmusával azonosult. A francia Sardou-iskola színdarabgyártási technikájával készített, a monarchiai-magyar miliőbe állította színdarabok cselekménybeli fordulatosságukkal hatottak, zömmel szerelmi háromszög történetek voltak, amelyeket szcenikai bravúrötletek élénkítettek. A társadalomkritikát olykor az arisztokraták és a gazdagok gőgje és kapzsisága feletti érzelgős moralizálás helyettesítette. Herczeg Ferencnél ez inkább dzsentrisirató nosztalgiával, Molnár Ferencnél a kisember erkölcsi tisztaságának magasztalásával, a Mammon-imádat bírálatával párosult.

A színdarab prózai megfelelője a „lektűr”, a színdarabéhoz hasonló elvek szerint készített regény és novella. Színvonala az esetek egy részében magasabb volt, mint a színdarabé, átmeneti formák is jelentős számmal előfordultak a lektűr és igényes irodalom között. Igénytelen művelői között a prózairodalom terén is ott szerepelt Herczeg Ferenc, elsősorban a dzsentri életformát romantizáló „Gyurkovics fiúk” című regényével, amely a népi-nemzeti iskola nagyregény stílusát silányította szórakoztató irodalommá.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

Az úri Magyarország hivatalos íróinak legtöbbje – Herczeg Ferenc, Vargha Gyula, Szabolcska Mihály – kezdettől fogva mereven szembehelyezkedett az őszirózsás forradalommal is. Némelyikük Ady halálát is a költő gyalázására és a forradalom elleni támadásokra használta fel. A konzervatív irodalmi egyesületek: a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság visszahúzódtak, végigvegetálva a számukra zord időket.

Lábjegyzet

  1. Herczeg Ferenc emlékezései. Idézi: Pukánszky Béla, Német polgár magyar földön. Budapest, év nélkül 97.

Irodalom

Barta János, Herczeg Ferenc mai szemmel (Alföld, 1955);