Hetény

A Múltunk wikiből

szlovákul Chotin

község Szlovákiában a nyitrai kerület komáromi járásában

Wikipédia

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

  • korai vaskor
Alföld-csoport
Hetény / Chotin, Mezőkeresztes(–Zöldhalompuszta), Nyíregyháza, Szentes(–Vekerzug), Tápiószele, Tápiószentmárton

A Tisza-vidék és a Kárpát-medence keleti fele a korai vaskor második felében

A szkíta kultúrát elsősorban temetőkből ismerjük. A jelentősebbek (Hetény / Chotin, Tápiószele, Szentes–Vekerzug, Békéscsaba) az i.e. V. század folyamán keletkeztek, és századokon át használták őket. Sok száz, talán több ezer sírosak (egyik sincs teljesen feltérva), állandóan megtelepült lakosságról vallanak. Anyagi kultúrájuk egységes, legfeljebb külső hatások és érintkezések színezik: nyugaton a Hallstatt-kultúra, délen a Dráva–Száva-vidők illír kultúrája (Donja-Dolina), északon és északkeleten a Pontus vidőki szkíta–görög kultúra. Az anyagi, gazdasági egység mögött látszólag tarka ideológia rejlik. Az Alföld-csoport temetőiben az elmúlt korok valamennyi temetkezési rítusát egyidejűleg alkalmazták (háton fektetés, zsugorítás, halotthamvasztás urna- és földsíros temetkezéssel). Korábban ezt etnikai tarkaságnak értelmezték, valójában inkébb a hitvilággal kapcsolatos szokások és családi hagyományok sokfélesége lehet. E korszakban másutt is találkozunk vele, a hamvasztás és a temetés egyszerre dívik az illír törzsek egy részénél is. A balkáni trák előkelők temetését Hérodotosz saját tapasztalatai alapján így írja le: “Ha egy gazdag ember meghal, három napra felravatalozzék, mindenféle állatot áldoznak fel neki … majd elhamvasztják, vagy eltemetik, sírja fölé halmot emelnek.”[1]

Lábjegyzetek

  1. Herodoti Historiarum Libri. Ed. H. R. Dietsch. Lipsiae, 1858 nyomán. Her. IV. 104.

Irodalom

A csoport egyetemes trák gyökereit a hetényi (chotini) temetőt feltáró és publi­káló Mikuláš Dušek már idézett könyve címében is hangsúlyozta: Thrakisches Gräber­feld der Hallstattzeit in Chotín (Bratislava, 1966). A szkíta kultúra két szélső pont­jának, a szlovákiai és bulgáriai trák leletek összefüggésének különösen szemléle­tes kifejtése: Mikuláš Dušek, Einfluß der Thraker auf die Entwicklung im Karpaten­becken (Bulletin de l'Institut d'Archéologie 27. Sofia.